# A „Chat Control” az Európai Unióban

## Az ideiglenes és az állandónak szánt rendszer jogi, jogalkotási, műszaki és politikai története

**A kutatás lezárásának időpontja:** 2026. július 14.

**Joghatóság:** Európai Unió

**Eljárások:** 2020/0259(COD), 2023/0452(COD), 2025/0429(COD) és 2022/0155(COD)

> **Röviden.** A „Chat Control” kampánycélú elnevezés, nem egy uniós jogszabály címe. Általában két, egymással összefüggő, de jogilag különálló kezdeményezést értenek alatta. A **Chat Control 1.0** az elektronikus hírközlési adatvédelem (ePrivacy) ideiglenes kivétele volt: lehetővé tette az érintett kommunikációs szolgáltatóknak, hogy *önkéntesen* átvizsgálják a közléseket gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok (CSAM) és behálózás (grooming) után kutatva. 2021. augusztus 2-től 2026. április 3-ig volt alkalmazandó, jelenleg azonban hatályát vesztette. A második meghosszabbítás a 2026. júliusi rendkívüli második olvasat után sem zárult le. A **Chat Control 2.0** a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló, állandónak szánt rendeletjavaslat (CSAR). A Bizottság 2022-es változata hatóság által elrendelt, kötelező felderítési kötelezéseket tartalmazott. A Parlament 2023-as álláspontja ezeket célzottra szűkítette, és kizárta a végpontok között titkosított közléseket. A Tanács 2025. novemberi mandátuma törölte a felderítési kötelezések rendszerét, és helyette állandósítaná az önkéntes átvizsgálást. Öt háromoldalú egyeztetés sem oldotta fel a felderítés körüli alapvető vitát. Jelenleg egyik változat sem hatályos, állandó uniós „tömeges átvilágítási jogszabály”.

## Tartalom

1. [Hatókör, fogalmak és módszer](#1-hatókör-fogalmak-és-módszer)
2. [Milyen jogi problémát próbált megoldani az EU?](#2-milyen-jogi-problémát-próbált-megoldani-az-eu)
3. [Chat Control 1.0: az ideiglenes, önkéntes rendszer](#3-chat-control-10-az-ideiglenes-önkéntes-rendszer)
4. [A 2024-es meghosszabbítás](#4-a-2024-es-meghosszabbítás)
5. [A 2025–26-os hosszabbítás kudarca és a javaslat 2026. júliusi újjáéledése](#5-a-202526-os-hosszabbítás-kudarca-és-a-javaslat-2026-júliusi-újjáéledése)
6. [Mit mutatnak valójában a végrehajtási adatok?](#6-mit-mutatnak-valójában-a-végrehajtási-adatok)
7. [Chat Control 2.0: az állandó CSAR-javaslat](#7-chat-control-20-az-állandó-csar-javaslat)
8. [Az intézményi álláspontok összehasonlítása](#8-az-intézményi-álláspontok-összehasonlítása)
9. [A teljes jogalkotási időrend](#9-a-teljes-jogalkotási-időrend)
10. [Minden rögzített szavazás](#10-minden-rögzített-szavazás)
11. [A jogszabály melletti érvek](#11-a-jogszabály-melletti-érvek)
12. [Az aggályok részletesen](#12-az-aggályok-részletesen)
13. [Kevésbé beavatkozó és kiegészítő megoldások](#13-kevésbé-beavatkozó-és-kiegészítő-megoldások)
14. [Értékelés és a következő lépések](#14-értékelés-és-a-következő-lépések)
15. [Elsődleges források jegyzéke](#15-elsődleges-források-jegyzéke)

---

## 1. Hatókör, fogalmak és módszer

### Mit jelent a „két változat”?

Ez a jelentés a széles körben használt kettős felosztást követi:

- **Chat Control 1.0:** az (EU) 2021/1232 rendelet, amely ideiglenes eltérést engedett az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv egyes rendelkezéseitől; ennek 2024-es meghosszabbítása, az (EU) 2024/1307 rendelet; valamint a még le nem zárt második meghosszabbítás, a COM(2025) 797.
- **Chat Control 2.0:** a COM(2022) 209, a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene való küzdelemre vonatkozó szabályokat megállapító állandó rendelet javaslata, közkeletű nevén a **CSAR**.

Ez a felosztás hasznos, de nem hivatalos. A „chat control” elnevezést a bírálók alkották meg, hogy a magánközlések átvizsgálására helyezzék a hangsúlyt. Az uniós intézmények általában az „ideiglenes rendelet”, „az ePrivacy szabályai alóli ideiglenes eltérés”, „gyermekek online szexuális bántalmazása” vagy „CSAR” kifejezéseket használják. A pontos elemzésnek négy különböző dolgot kell megkülönböztetnie:

1. egy magánszolgáltató engedélyét az önkéntes átvizsgálásra;
2. a szolgáltatóra rótt jogi kötelezettséget;
3. a bíróság vagy független hatóság által kiadott célzott kötelezést; valamint
4. minden felhasználó minden üzenetének különbségtétel nélküli átvizsgálását.

Az egyes intézményi szövegek ezek eltérő kombinációit javasolták. Ezért hiányos az a cím, amely szerint „az EU elfogadta a Chat Controlt”, ha nem nevezi meg az eljárást, az eljárási szakaszt, az intézményt és a pontos joghatást.

### Módszer és bizonyítási szabályok

A jelentés elsősorban az elfogadott jogszabályokra, az EUR-Lexre, a Parlament Jogalkotási Figyelőjére és szavazási jegyzőkönyveire, a Tanács dokumentumaira és szavazási jegyzőkönyveire, a Bizottság jelentéseire, az adatvédelmi hatóságok anyagaira, valamint a szakmailag lektorált vagy névvel vállalt műszaki elemzésekre támaszkodik. Megkülönbözteti:

- az **elfogadott jogot** az **intézményi tárgyalási álláspontoktól**;
- a **jegyzőkönyvben rögzített szavazásokat** a politikai vitáktól, tájékozódó szavazásoktól, elhalasztott napirendi pontoktól és nyilvános név szerinti szavazás nélküli konszenzusos döntésektől;
- a **bejelentéseket** a **fájloktól vagy képektől** (egy bejelentés sok fájlt tartalmazhat, és sok fájl lehet egymás másolata); valamint
- egy intézmény állítását az önállóan igazolt ténytől.

A lezárási időpont lényeges. A Parlament 2026. július 9-i szavazása **nem** zárta le a második meghosszabbítást. Július 14-én a módosított álláspont még a Tanács döntésére várt.

## 2. Milyen jogi problémát próbált megoldani az EU?

### Miért vált szükségessé az ePrivacy-szabályok alóli eltérés?

Egyes magánszolgáltatók már korábban is használtak például hash-egyeztetést és osztályozó algoritmusokat CSAM és behálózás felderítésére. Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex az ePrivacy-keretet kiterjesztette a webmailhez és üzenetküldéshez hasonló, „számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokra”. 2020. december 21-től az ePrivacy-irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében szereplő bizalmassági szabály és a forgalmi adatok feldolgozásának 6. cikk szerinti korlátai bizonytalanná tették, hogy a szolgáltatók saját kezdeményezésükre folytathatják-e a közlések átvizsgálását.

A Bizottság erre 2020. szeptember 10-én a [COM(2020) 568](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52020PC0568) javaslattal válaszolt: szűk körű, ideiglenes engedélyt adott volna meghatározott önkéntes gyakorlatok folytatására az állandó jogszabály elkészültéig. Ennek eredménye lett az [(EU) 2021/1232 rendelet](https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2021/1232/oj/eng).

### Az egymással ütköző jogok

A jogalkotási cél kiemelkedően fontos: a szexuális erőszak megelőzése, a bántalmazást ábrázoló képek újbóli terjedésének megállítása, a közvetlen veszélyben lévő gyermekek azonosítása és az elkövetők felderítése. Az Alapjogi Charta védi a gyermek mindenek felett álló érdekét, valamint a védelemhez és gondoskodáshoz való jogát (24. cikk), a közhatalmi szerveknek pedig tevőleges kötelezettségük az áldozatok védelme.

Az alkalmazott eszközök ugyanakkor más, Chartában biztosított jogokat is érintenek:

- a magán- és családi élet, valamint a közlések tiszteletben tartását (7. cikk);
- a személyes adatok védelmét (8. cikk);
- a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát (11. cikk);
- a megkülönböztetés tilalmát (21. cikk);
- a gyermekek magánélethez és fejlődéshez való jogát, a védelemhez való joguk mellett (24. cikk); valamint
- a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot (47. cikk).

Az 52. cikk (1) bekezdése szerint a korlátozást törvénynek kell előírnia, tiszteletben kell tartania a jog lényeges tartalmát, jogszerű célt kell szolgálnia, továbbá szükségesnek és arányosnak kell lennie. A vita középpontjában nem a gyermekvédelem céljának jogszerűsége áll. A kérdés az, hogy egy adott felderítési megoldás kellően pontos, célzott, hatékony és biztosítékokkal körülvett-e ahhoz, hogy igazolja ártatlan közlések óriási tömegének vizsgálatát.

Az Európai Unió Bírósága még nem döntött a CSAR-ról, ezért az analógiákat óvatosan kell alkalmazni. A hírközlési adatokkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlata szigorú kiindulópontot rögzít: a 7. és 8. cikkbe beavatkozó jogszabályhoz világos szabályok és minimumgaranciák szükségesek; a közlések *tartalmához* való általános hozzáférés sértheti a magánélethez való jog lényegét; és rendes, súlyos bűncselekmények üldözése céljából sem megengedett a forgalmi és helymeghatározó adatok általános és különbségtétel nélküli megőrzése, miközben célzott intézkedések lehetségesek lehetnek. Lásd: [Digital Rights Ireland, C‑293/12 és C‑594/12](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:62012CJ0293), [Schrems I, C‑362/14](https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-362/14), valamint [Tele2 Sverige, C‑203/15 és C‑698/15](https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2016-12/cp160145en.pdf). Ezek az ügyek rendkívül fontos elveket rögzítenek, de nem jelentik annak előzetes kimondását, hogy minden elképzelhető CSAM-rendszer jogellenes.

## 3. Chat Control 1.0: az ideiglenes, önkéntes rendszer

### Mit tett lehetővé a 2021-es rendelet?

Az [(EU) 2021/1232 rendelet](https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2021/1232/oj/eng) a **számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások** nyújtói számára ideiglenes eltérést engedett az ePrivacy-irányelv 5. cikkének (1) bekezdésétől és 6. cikkének (1) bekezdésétől. A gyakorlatban ez számos üzenetküldő, csevegő-, internetes telefónia- és webmailszolgáltatást érint. A rendelet önmagában nem kötelezte a szolgáltatókat átvizsgálásra. Lehetővé tette, hogy önkéntesen, meghatározott technológiákkal:

- felderítsék és eltávolítsák az **ismert CSAM-ot**;
- felderítsék és eltávolítsák a **korábban még nem azonosított („új”) CSAM-ot**;
- felderítsék a **gyermekek szexuális célú megkörnyékezését**, közkeletű nevén a behálózást (grooming); és
- a feltételezett bántalmazást jelentsék a bűnüldöző hatóságoknak vagy a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből fellépő szervezeteknek.

Az eltérés az ePrivacy bizalmassági szabályaira vonatkozik. A szolgáltatókat **nem** mentesíti a GDPR alól. Továbbra is szükségük van jogszerű adatkezelési jogalapra, és be kell tartaniuk az adatvédelmi alapelveket. Ez fontos különbség: amikor azt mondjuk, hogy a rendelet „jogszerűvé tette az átvizsgálást”, az csak egy ePrivacy-akadály elhárításának rövid megfogalmazása, nem pedig korlátlan felmentés minden uniós adatvédelmi szabály alól.

A rendelet kizárta a hangközléseket. A végpontok között titkosított szolgáltatásokat nem zárta ki kifejezetten. Mivel technológiasemleges volt, külön kérdésnek számított a jogi hatály és az, hogy műszakilag alkalmazható-e egy titkosított szolgáltatásra.

### Az elfogadott szöveg biztosítékai

A 3. cikk együttesen teljesítendő feltételeket írt elő. A legfontosabbak:

- az adatkezelésnek szigorúan szükségesnek és arányosnak kellett lennie, kizárólag a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelem céljából;
- a technológiának a tudomány és technika állása szerintinek, a magánéletbe legkevésbé beavatkozónak és kellően megbízhatónak kellett lennie, továbbá úgy kellett kialakítani, hogy a hibaarányt a lehető legkisebbre csökkentse;
- a szöveg átvizsgálása csak a lehetséges bántalmazásra utaló mintákat észlelhette, a közlés lényegi tartalmára nem következtethetett;
- a behálózást és a korábban még nem azonosított anyagokat kereső technológiákhoz előzetesen egyeztetni kellett az illetékes felügyeleti hatósággal, és adatvédelmi hatásvizsgálatot kellett végezni;
- ismeretlen CSAM vagy behálózás találatát előzetes emberi megerősítés nélkül nem lehetett jelenteni;
- a szolgáltatóknak hatékony és hozzáférhető panasz- és jogorvoslati lehetőséget kellett biztosítaniuk, továbbá tájékoztatniuk kellett a felhasználót, ha tartalmat távolítottak el vagy fiókot tiltottak le;
- az adatokat főszabály szerint azonnal törölni kellett; megőrzésük csak szűken felsorolt célokból, legfeljebb 12 hónapig volt megengedett; és
- a szolgáltatóknak, illetve a tagállamoknak évente átláthatósági jelentést kellett készíteniük.

Az ismert CSAM egyeztetése egyértelmű azonosítókra, például kriptográfiai vagy robusztus perceptuális hashekre támaszkodhatott. A jogszabály emberi felügyeletet, a visszaélést megelőző eljárásokat, belső nyilvántartást és a felügyeleti hatóságoknak szóló jelentést is megkövetelt.

### Mit *nem* tett a rendelet?

Az ideiglenes rendelet nem:

- kötelezett minden szolgáltatót a részvételre;
- hatalmazta fel a rendőrséget, hogy e jogi eszköz alapján felderítési kötelezést adjon ki;
- hozta létre a javasolt uniós központot;
- vezetett be általános uniós életkor-ellenőrzési kötelezettséget;
- engedélyezte más célú tartalmak átvizsgálását; és
- függesztette fel a GDPR-t.

Az önkéntesség azonban nem szünteti meg az alapjogi hatásokat. A részt vevő szolgáltató továbbra is feldolgozhatja az adott szolgáltatás valamennyi felhasználójának közléseit, köztük olyan emberekét is, akiket semmivel sem gyanúsítanak. Az arányosság szempontjából ezért továbbra is döntő a szolgáltatói alkalmazás köre, a használt technika, a pontosság, az emberi ellenőrzés, a jogorvoslat és a találatok további jelentése.

### Az eredeti lejárat

A rendelet 2021. augusztus 2-án lépett hatályba, és eredetileg 2024. augusztus 3-án szűnt volna meg az alkalmazása. Szándékosan ideiglenesnek nevezték, amíg a Bizottság kidolgozza az állandó keretet.

## 4. A 2024-es meghosszabbítás

2023 végén sem a Parlament, sem a Tanács nem állt közel ahhoz, hogy megállapodjon az állandó CSAR-ról. A Bizottság 2023. november 30-án a [COM(2023) 777](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52023PC0777) javaslatban az ideiglenes rendszer két évvel való meghosszabbítását indítványozta.

A Parlament nem adott feltétel nélküli hosszabbítást a Bizottságnak. A LIBE bizottság 2024. január 31-i álláspontja egyszeri, csupán 2025. május 3-ig tartó hosszabbítást javasolt, és nagyobb átláthatóságot követelt. A tárgyaló felek február 15-én más kompromisszumra jutottak: 2026. április 3-i lejáratban és a szolgáltatói jelentések egységes formátumában állapodtak meg. A végleges [(EU) 2024/1307 rendelet](https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/1307/oj/eng) módosította a lejárati és jelentéstételi rendelkezéseket, de alapvetően nem alakította át az átvizsgálás biztosítékait.

A jogszabályt 2024. április 29-én írták alá, május 14-én hirdették ki, és május 15-től alkalmazták. Így a korábbi, 2024. augusztusi lejárat előtt nem keletkezett tényleges joghézag.

A független felügyeleti szervek továbbra is erősen bírálták a rendszert. Az európai adatvédelmi biztos (EDPS) [8/2024. számú véleményében](https://www.edps.europa.eu/data-protection/our-work/publications/opinions/2024-01-24-edps-opinion-82024-regulation-amending-regulation-eu-20211232-temporary-derogation-certain-eprivacy-provisions-combating-csam_en) azt írta, hogy a 2020-as ajánlásokat nem hajtották végre teljesen, továbbra is hiányzik az általános és különbségtétel nélküli megfigyeléssel szembeni hatékony védelem, és a tapasztalt hibakockázatok — különösen a behálózás és a beleegyezéssel készített képek esetén — azt jelentik, hogy a meghosszabbítás nem puszta formaság. A biztos azt javasolta, hogy a szükséges biztosítékok nélkül ne fogadják el a hosszabbítást. A társjogalkotók ennek ellenére elfogadták.

## 5. A 2025–26-os hosszabbítás kudarca és a javaslat 2026. júliusi újjáéledése

Ez az eseménysor megmagyarázza, hogyan hivatkozhattak látszólag egymásnak ellentmondó 2026. júliusi címek egyaránt valós számokra.

### A Bizottság javaslata: hosszabbítás 2028 áprilisáig

A Bizottság 2025. december 19-én a [COM(2025) 797](https://home-affairs.ec.europa.eu/document/download/12f38698-ffd9-4cdb-acf5-30d1a3b92441_en?filename=Proposal+to+extend+Interim+Regulation.pdf) javaslatban újabb, ezúttal 2028. április 3-ig tartó hosszabbítást indítványozott. A megjelölt cél a joghézag elkerülése volt arra az időre, amíg az állandó CSAR-ról folynak a tárgyalások.

Az EDPS [7/2026. számú véleménye](https://www.edps.europa.eu/system/files/2026-02/26-02-16_opinion-extending-application-regulation-2021-1232_en.pdf) ismét elfogadta, hogy a gyermekvédelem közérdekű cél, de két megoldatlan hiányosságot állapított meg: az adatkezeléshez nincs kellően világos GDPR-jogalap, és elégtelenek az általános, különbségtétel nélküli átvizsgálással szembeni biztosítékok. A meghosszabbítást mindkét probléma kijavítására alkalmas lehetőségnek tekintette.

### A LIBE elutasította saját jelentését

A bizottsági eljárás nem egyszerű igen-nem szavazás volt az átvizsgálásról. A módosítások és kompromisszumos csomagok szűkíteni próbálták a rendszert, de a LIBE 2026. március 2-án **28 igen, 38 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett** elutasította az így kialakult jelentéstervezetet. A parlamenti eljárás alapján ezért a bizottság a Bizottság javaslatának elutasítását ajánlotta. Ebben a szakaszban az „igen” az átdolgozott jelentés támogatását jelentette, nem feltétlenül a Bizottság módosítatlan szövegének támogatását.

### A Parlament előbb szűk mandátumot fogadott el, majd elutasította a javaslatot

Március 11-én a plenáris ülés ehelyett **458–103–63** arányban szűkre szabott, módosított tárgyalási álláspontot fogadott el, és visszautalta az ügyet tárgyalásra. Az álláspont:

- 2027. augusztus 3-án megszüntette volna az ideiglenes rendszert;
- az automatikus, előzetes bejelentés nélküli egyeztetést elsősorban az ismert CSAM-ra korlátozta volna;
- az ismeretlen CSAM és a behálózás felderítését csak egy konkrét közlésre, fiókra vagy kapcsolatra vonatkozó felhasználói, megbízható bejelentői vagy közérdekű értesítés után engedte volna;
- észszerű gyanúhoz és konkrét célponthoz kötött, független bírói engedélyt követelt volna;
- kizárta volna azokat a közléseket, amelyeket végpontok közötti titkosítás véd, korábban védett vagy a tervek szerint védeni fog; és
- kivette volna a forgalmi adatokat az eltérés hatálya alól.

Az első olvasat pontos módosításai a Parlament [március 11-én elfogadott szövegében](https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2026-0070_EN.html) olvashatók.

A tárgyaló feleknek nem sikerült áthidalniuk a Tanáccsal fennálló különbséget. Március 26-án a Parlament a Bizottság javaslatának elutasításával zárta le az első olvasatot: **228-an szavaztak a javaslat mellett, 311-en ellene, 92-en pedig tartózkodtak**. A lényeg az eredmény, nem az a félrevezető rövidítés, hogy a Parlament „a gyermekvédelem ellen szavazott”. A Parlament *ezt a jogi megoldást utasította el, miután a tárgyalások kudarcot vallottak*.

A hatályos 2021/1232 rendelet ezután **2026. április 3-án** lejárt. A szolgáltatók ettől kezdve nem rendelkeztek ezzel az uniós szintű ePrivacy-eltéréssel. Az EUR-Lex ennek megfelelően már nem hatályosként jelöli az egységes szerkezetbe foglalt jogszabályt.

### A Tanács első olvasatban újraindította az eljárást

Miután Roberta Metsola, a Parlament elnöke június 18-án politikai megállapodásra szólította fel az Európai Tanácsot, a Tanács július 2-án írásbeli eljárásban elfogadta első olvasatbeli álláspontját. Az [álláspont és annak indokolása](https://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2026/07/02/council-moves-to-reinstate-interim-measure-to-combat-child-sexual-abuse-online/) lényegében visszaállítaná a korábbi önkéntes rendszert 2028. április 3-ig.

A Tanács **27–0–0** arányban szavazott. Olaszország támogatta az álláspontot, de nyilatkozatot csatolt hozzá, amely a hosszabbítás kivételes és ideiglenes jellegét hangsúlyozta, az állandó eljárásban pedig arányosságot, az ismert CSAM-ra való összpontosítást, bírói felügyeletet és a végpontok közötti titkosítás védelmét sürgette. A hivatalos eredmény és a nyilatkozat a Tanács [ST 11513/26 dokumentumában](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11513-2026-INIT/en/pdf) olvasható.

Ez eljárásjogi szempontból szokatlan, de jogszerű volt. Az EUMSZ 294. cikke alapján a Tanács első olvasatbeli álláspontja akkor is a Parlament elé kerülhet, ha a Parlament első olvasatban elutasította a Bizottság javaslatát; a Parlamentnek ezután három hónapja van arra, hogy második olvasatban jóváhagyja, elutasítsa vagy módosítsa azt.

### A július 7-i sürgősségi szavazás

A Parlamentnek először arról kellett döntenie, hogy sürgősséggel tárgyalja-e a Tanács álláspontját. Július 7-én **331–304–11** arányban jóváhagyta a sürgősségi eljárást. Ez a szavazás felgyorsította a tárgyalást, de magát a jogszabályi tartalmat nem hagyta jóvá. A hivatalos számok a [július 7-i plenáris szavazási jegyzőkönyvben](https://data.europarl.europa.eu/distribution/reds_iPlPv_Vot/PV-10-2026-07-07-VOT/PV-10-2026-07-07-VOT-FNL_en.pdf) találhatók.

### A július 9-i második olvasat — és miért nem jelentette a 314–276 a szöveg elutasítását?

Második olvasatban az EUMSZ 294. cikkének (7) bekezdése a Parlament **összes képviselője** többségéhez köti a Tanács álláspontjának elutasítását vagy módosítását. A Parlament közlése szerint a küszöb ekkor **360** szavazat volt, függetlenül attól, hogy hány képviselő vett részt a szavazásban.

1. A Tanács álláspontjának elutasítására irányuló indítványra **314 elutasítást támogató, 276 elutasítást ellenző szavazat és 17 tartózkodás** érkezett. Bár a részt vevő képviselők közül többen támogatták az elutasítást, a 314 nem érte el a 360-as küszöböt, ezért az indítvány megbukott.
2. A Parlament ezután a módosításokról szavazott. Két módosítás elérte a 360-as küszöböt. Ezek kizárták azokat a közléseket, amelyekre végpontok közötti titkosítást „alkalmaznak, alkalmaztak vagy alkalmazni fognak”. Az elfogadott szöveg: [T10-0266/2026](https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2026-0266_EN.html).
3. Végül a 68. cikk (4) bekezdése szerinti, a *módosított* álláspont elutasítására irányuló indítvány **276 támogató, 286 ellenző szavazatot és 30 tartózkodást** kapott, így ez is megbukott.

Ezért nem ellentmondás az, hogy „314-en az elutasításra szavaztak, a Parlament mégsem utasította el”. Az előírt küszöb az összes mandátum abszolút többsége volt, nem a leadott szavazatok egyszerű többsége. A Parlament saját [sajtóközleménye ismerteti a küszöböt és a következő lépéseket](https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20260706IPR46318/combating-child-sexual-abuse-support-for-a-more-limited-eprivacy-derogation).

### Helyzet 2026. július 14-én

A Parlament második olvasata lezárult. A módosított álláspont a Tanács elé került, amelynek három hónapja van arra, hogy a Parlament **valamennyi** módosítását elfogadja. Ha így tesz, elfogadhatják a jogszabályt. Ha nem, egy hathetes egyeztetőbizottságnak kell közös szöveget kidolgoznia; az egyeztetés kudarca a javaslat végét jelenti.

Ezért továbbra is joghézag áll fenn. A 2021/1232 rendelet változatlanul hatálytalan, a júliusi szöveg pedig még nem jogszabály. A jelenlegi helyzet: **a Tanács elfogadására vagy egyeztetésre vár**, nem pedig „meghosszabbítva 2028-ig”.

## 6. Mit mutatnak valójában a végrehajtási adatok?

### A bizonyítékok hiánya önmagában is fontos megállapítás

Az ideiglenes rendelet jelentéstételre kötelezte a szolgáltatókat és a tagállamokat, részben azért, hogy a jogalkotók megvizsgálhassák a szükségességet és az arányosságot. A Bizottság két végrehajtási jelentése ehelyett hiányos és össze nem hasonlítható bizonyítékokat tár fel.

Az [első jelentés, a COM(2023) 797](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52023DC0797) eltérő jelentési időszakokat, hiányos tagállami adatszolgáltatást és egymással össze nem egyeztethető szolgáltatói mérőszámokat talált. Megjegyezte, hogy 2022-ben az NCMEC-bejelentések 49%-át intézkedésre alkalmasnak, 51%-át pedig tájékoztató jellegűnek minősítették, de ez nem azonos a valós–téves vagy bűnös–ártatlan megkülönböztetéssel.

A 2023-ra és 2024-re kiterjedő [második jelentés, a COM(2025) 740](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52025DC0740) még egyértelműbb volt:

- egyes szolgáltatók nem az egységes űrlapot használták;
- több tagállam késve, részlegesen vagy egyáltalán nem szolgáltatott adatot;
- a vállalatok eltérő nevezőket és fogalommeghatározásokat használtak;
- egyes adatok globálisak voltak, nem uniósak;
- nem lehetett megbízható uniós összesítést készíteni sem a bejelentésekről, sem az azonosított gyermekekről, sem az elítélt elkövetőkről; és
- a szolgáltatók nem adtak elegendő információt annak megítéléséhez, hogy az eszközök megfeleltek-e a tudomány és technika állásának, a lehető legkevésbé voltak-e beavatkozók, elvégezték-e a szükséges hatásvizsgálatot, illetve megelőzte-e használatukat felügyeleti egyeztetés.

A Bizottság arra jutott, hogy a rendelkezésre álló információ **nem elegendő annak egyértelmű megválaszolásához, hogy az eltérés arányos volt-e**. Ennek ellenére azt közölte, hogy nincs tudomása aránytalanságra utaló jelről, és több ezer, állítólag azonosított gyermekre, valamint több millió eltávolított elemre hivatkozott. Az első mondat a bizonyítékok korlátját jelöli; a második a Bizottság e korlátok között meghozott szakpolitikai értékelése. A kettőből nem szabad azt az állítást alkotni, hogy az arányosságot tapasztalati úton bizonyították.

### Szolgáltatói adatok 2023-ra és 2024-re

Az alábbi táblázat a jelentés érdemben összehasonlítható adatait közli, valamennyi fenntartás megőrzésével.

| Szolgáltató | 2023-ban jelentett találatok/intézkedések | 2024-ben jelentett találatok/intézkedések | Fontos korlát |
|---|---:|---:|---|
| Google | 1,558 elem; 734 NCMEC-bejelentés; 635 fiók | 1,824 elem; 508 NCMEC-bejelentés | Egy bejelentés több elemet is tartalmazhat; a fiókok és elemek száma eltér. |
| LinkedIn | 2 elem | 1 elem | Az EU-ban 2023-ban nagyjából 24m képet + 1m videót, 2024-ben 22m + 2m elemet vizsgált át. |
| Meta | mintegy 3.6m elem | mintegy 1.5m elem | Szolgáltatói mérőszám; nem az egyedi áldozatok vagy bűncselekmények száma. |
| Microsoft | mintegy 9,000 uniós elem | több mint 5,800 uniós elem | Globálisan 11.7bn, illetve 9.6bn elem feldolgozásáról számolt be, uniós nevező nélkül. |
| Yubo | 7,720: 2 ismert CSAM, 938 új CSAM, 6,780 behálózás/kizsákmányolás | 4,484 | Az összetétel nagyon eltér a hash-egyeztetést végző szolgáltatásokétól. |

A nevezők óriási különbsége számít. A LinkedIn több tízmillió uniós kép és videó feldolgozásáról, a Microsoft pedig globálisan több milliárdról számolt be. Ilyen léptékben már kis hibaarány is sok felülvizsgálatot eredményezhet, miközben a megerősített találatok alacsony száma egyaránt jelenthet kiváló pontosságot, gyenge találati arányt, alacsony előfordulási gyakoriságot vagy ezek valamilyen kombinációját. A nyilvános adatok alapján ezek nem különíthetők el.

### A pontossági és jogorvoslati adatok nem vethetők össze közvetlenül

A közölt összesített arányok megközelítőleg a következők voltak:

- Google hash-egyeztetés: 2023-ban 1,576 találatból 18 téves (1.14%), 2024-ben 1,834-ből 10 (0.54%);
- Meta: 0.32% és 0.12%, amelyet a visszaállított tartalmakból vagy visszavont intézkedésekből számítottak, nem egységes ellenőrző tesztből;
- a Yubo új-CSAM/behálózás rendszerei: mintegy 20% és 13%; valamint
- Microsoft: nincs használható hibaarány-adat.

Ezek nem egységesített álpozitív arányok. Egyeseknél a fellebbezés, másoknál a helyesbítés vagy a szolgáltatói ellenőrzés szerepel a számlálóban. Az **álnegatív esetekről** keveset árulnak el, mert a fel nem derített bántalmazásnak nincs nyoma a rendszerben.

A jogorvoslatok száma szintén árulkodó, de többféleképpen értelmezhető. A Meta 2023-ban mintegy 254,500 fellebbezést jelentett, amelyek nyomán nagyjából 11,600 helyreállítás vagy intézkedés-visszavonás történt; 2024-ben mintegy 76,900 fellebbezésből 1,800 esetben vonták vissza az intézkedést. A Google 2023-ban 297 fellebbezést és 10 visszaállított fiókot, majd 216-ot és 19-et jelentett. A Yubo 1,159 fellebbezést és 50 visszavonást, majd 31-et és egyetlen visszavonást sem közölt. A fellebbezés azért is lehet sikertelen, mert az eredeti intézkedés helyes volt; a kevés fellebbezés viszont elégtelen tájékoztatást vagy nehéz hozzáférést is jelezhet. A számok sem rendszerszintű hibát, sem megbízható jogorvoslatot nem bizonyítanak.

### A bejelentések címzettje és az EU önállósága

Minden jelentést tevő szolgáltató az Egyesült Államokban működő National Center for Missing & Exploited Childrennek (NCMEC) küldte bejelentéseit; a Yubo emellett az Internet Watch Foundationt és a francia PHAROS-t is igénybe vette. Ez megfelel a jelenlegi globális bejelentési rendszernek, ugyanakkor kérdéseket vet fel az amerikai szervezettől való függés, a további adattovábbítások, az uniós eljárási normák, valamint a másodpéldányok és gyenge minőségű bejelentések kiszűrése kapcsán. A javasolt uniós központ egyik feladata az lenne, hogy fogadja és ellenőrizze az uniós bejelentéseket, mielőtt az intézkedésre alkalmas anyagot továbbítja a nemzeti hatóságoknak és az Europolnak.

### Milyen következtetések vonhatók le felelősen?

Az adatok négy visszafogott következtetést támasztanak alá:

1. a részt vevő szolgáltatók rendkívül nagy mennyiségű adatot dolgoznak fel, és valóban találnak olyan anyagokat vagy kapcsolatokat, amelyeket elég súlyosnak tartanak a bejelentéshez vagy eltávolításhoz;
2. az ismert CSAM hash-egyeztetése műszakilag eltérő és általában egyértelműbb feladat, mint új képek vagy behálózásra utaló nyelvezet osztályozása;
3. előfordulnak téves intézkedések és sikeres fellebbezések, néha abszolút értékben is jelentős számban; és
4. a bejelentési rendszer nem állította elő azokat az egységesített eredményadatokat, amelyek megalapozott, uniós szintű költség-haszon vagy arányossági értékeléshez szükségesek.

Mind az az állítás, hogy az ideiglenes rendszer „egyetlen gyermeket sem mentett meg”, mind az, hogy „bizonyítottan arányos”, túlmegy a közzétett bizonyítékokon.

## 7. Chat Control 2.0: az állandó CSAR-javaslat

### A Bizottság 2022. május 11-i javaslata

A Bizottság [COM(2022) 209](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52022PC0209) javaslata jóval szélesebb az ideiglenes eltérésnél. Állandó szabályozási rendszert hozna létre, amely kiterjedne:

- a tárhelyszolgáltatásokra;
- a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokra;
- a szoftveralkalmazás-áruházakra; és
- a hozzáférést letiltó kötelezések tekintetében az internethozzáférési szolgáltatásokra.

A rendszer öt rétegből állna.

#### 1. Kockázatértékelés és kockázatcsökkentés

A szolgáltatók felmérnék, hogyan használhatók szolgáltatásaik gyermekek online szexuális bántalmazására, azonosítanák a tervezésből és a felhasználói körből eredő kockázatokat, majd arányos kockázatcsökkentő intézkedéseket vezetnének be. Ilyen lehet a biztonságosabb alapbeállítás, a bejelentőeszköz, a moderálás, az életkorhoz kapcsolódó védelem, illetve az ajánlási vagy kapcsolatfelvételi funkciók módosítása. A megfelelést nemzeti koordináló hatóságok felügyelnék.

#### 2. Felderítési kötelezések

Ha a kockázatcsökkentés elégtelen maradna, és bizonyítékok jelentős kockázatra utalnának, a koordináló hatóság bíróságtól vagy független közigazgatási hatóságtól kérhetné felderítési kötelezés kiadását. A Bizottság szövege szerint a kötelezés kiterjedhetne:

- ismert CSAM-ra;
- új CSAM-ra; és
- gyermekek szexuális célú megkörnyékezésére.

Az ismert és új CSAM-ra vonatkozó kötelezés legfeljebb 24 hónapig, a behálózásra vonatkozó pedig legfeljebb 12 hónapig tarthatna. A szolgáltatók a törvényi követelményeknek megfelelő technológiákat és az uniós központ által biztosított jelzőket használnák. A Bizottság végső eszközként, konkrét kockázatra szabott és független engedélyhez kötött intézkedésként írta le a kötelezéseket. A bírálók arra összpontosítottak, hogy egy teljes szolgáltatásra szóló kötelezés így is nagyon sok, egyénileg nem gyanúsított ember közlésének automatizált vizsgálatához vezethet.

#### 3. Bejelentés, eltávolítás, letiltás és találati listáról levétel

A feltételezett bántalmazást észlelő szolgáltatók az uniós központnak tennének bejelentést. A tárhelyszolgáltatókat kötelezhetnék az azonosított CSAM eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére, főszabály szerint 24 órán belül. Ha a forrásnál történő eltávolítás nem kivitelezhető, letiltási kötelezéssel előírhatnák az internethozzáférési szolgáltatónak a felsorolt URL-ek blokkolását. A Tanács későbbi tervezetei a keresőmotorok találati listájáról való levételre is kidolgoztak kötelezéseket. A felhasználókat, szolgáltatókat és tartalomtulajdonosokat — a nyomozás miatti esetleges késedelemmel — értesítési, panasz- és bírósági jogorvoslati jog illetné meg.

#### 4. Új uniós központ

A javaslat szerint Hágában, az Europol mellett működő, decentralizált **uniós központ a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene való küzdelemre**:

- fenntartaná a jelzők adatbázisait;
- fogadná és értékelné a szolgáltatói bejelentéseket;
- elvetné a nyilvánvalóan megalapozatlan bejelentéseket;
- az esetleg intézkedésre alkalmas bejelentéseket továbbítaná az Europolnak és az illetékes nemzeti hatóságoknak;
- támogatná a szolgáltatókat, az áldozatokat és a nemzeti hatóságokat;
- elősegítené a technológiák tesztelését; és
- átláthatósági adatokat gyűjtene.

A remélt előny egy szakosodott uniós szűrő létrejötte a magánvállalatok találatai és a rendőrség között. A vita tárgya a központ függetlensége, a rendkívül érzékeny anyagokhoz való hozzáférése, az Europollal és Unión kívüli szervekkel való együttműködése, a jelzők irányítása, valamint annak veszélye, hogy egy szűrőszerv elfogadottá teszi a nagy tömegű megfigyelést.

#### 5. Végrehajtás

A tagállamok koordináló és más illetékes hatóságokat jelölnének ki. A szolgáltatókra kiszabható legmagasabb bírság elérhetné a **világszintű éves árbevétel 6%-át**. A rendeletet főszabály szerint a hatálybalépése után hat hónappal kellene alkalmazni.

### Titkosítás a Bizottság javaslatában

A Bizottság szövege nem utasította kifejezetten a szolgáltatókat a „titkosítás feltörésére”, és technológiasemlegesnek nevezte magát. Ugyanakkor a végpontok között titkosított közléseket sem zárta ki a felderítési kötelezések alól. A két tény nem zárja ki egymást.

Valódi végpontok közötti titkosításnál csak a kommunikáló végpontok rendelkeznek a tartalom elolvasásához szükséges kulcsokkal. A szerveroldali átvizsgálás nem fér hozzá ehhez az olvasható szöveghez. A szolgáltató csak a biztonsági modellt megváltoztató módszerrel tudna megfelelni: például a tartalmat a készüléken, titkosítás előtt vagy visszafejtés után elemezné, illetve módosítaná a kulcs- vagy hozzáférési rendszert. Nyelvileg nevezhető ez „a titkosítás feltörése nélküli átvizsgálásnak”, mert az átvitel titkosítása érintetlen maradhat. A biztonsági szakértők kifogása az, hogy egy kiemelt tartalomvizsgálati képesség végpontba építésével mégis megszünteti azt a védelmet, amelyet a felhasználók észszerűen várnak az E2EE-től.

### A Parlament 2023. novemberi mandátuma

A LIBE 2023. november 14-én **51–2–1** arányban elfogadta Javier Zarzalejos előadó jelentésének jelentősen módosított változatát, és **48–2–4** arányban engedélyezte a tárgyalásokat. A mandátum november 22-én véglegessé vált, mert a plenáris határidőig egyetlen képviselőcsoport és elegendő számú képviselő sem emelt kifogást. A tartalomról **nem tartottak külön plenáris, név szerinti szavazást**.

A Parlament megtartotta a kockázatértékelést, a kockázatcsökkentést, az eltávolítást, a letiltást, a bejelentést, az áldozatok támogatását és az uniós központot, de alapvetően leszűkítette a felderítést:

- nincs általános megfigyelés;
- a felderítés csak végső eszköz lehet;
- előzetes bírói jóváhagyás szükséges;
- csak egyéni felhasználó vagy olyan konkrét felhasználói csoport célozható, amelynél észszerűen feltételezhető a CSAM-mal való kapcsolat;
- a végpontok között titkosított közlések kizárandók;
- erősebb panasz-, jogorvoslati és átláthatósági szabályok szükségesek; és
- korlátozni kell az életkor-biztosítási intézkedéseket és az érzékeny adatok használatát.

A teljes álláspont a Parlament [A9-0364/2023 jelentésében](https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-9-2023-0364_EN.html) olvasható; a [LIBE közleménye](https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20231110IPR10118/child-sexual-abuse-online-effective-measures-no-mass-surveillance) összefoglalja a politikai kompromisszumot.

### A Tanács hosszú útja a mandátumig

A Tanácsban nem tartottak egyetlen, folyamatos igen-nem szavazást a Bizottság javaslatáról. A soros elnökségek kompromisszumos szövegeket terjesztettek, felmérték a támogatást, és többször elálltak attól, hogy egy még kiforratlan szöveget hivatalos szavazásra bocsássanak.

#### Cseh elnökség, 2022. július–december

A Bűnüldözési Munkacsoport nyolc ülésen vizsgálta a teljes javaslatot. Az elnökség az eltávolítási, letiltási és javasolt találati listáról levételi kötelezéseket az illetékes nemzeti hatóságokhoz telepítette volna, míg a leginkább beavatkozó felderítési kötelezéseket bíróságnak vagy független közigazgatási hatóságnak tartotta fenn. Két szakértői műhely foglalkozott a felderítési technológiákkal és az életkor ellenőrzésével. A [2022. decemberi eredményjelentés](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14862-2022-INIT/en/pdf) széles politikai támogatást rögzített a cél iránt, de súlyos arányossági aggályokat is.

#### Svéd elnökség, 2023. január–június

Az EDPS januárban ismertette aggályait a munkacsoporttal. A Parlament kiegészítő hatásvizsgálata áprilisban jelent meg. Április 26-án a Tanács Jogi Szolgálata kiadta a 8787/23 véleményt. Arra jutott, hogy a javasolt felderítési kötelezések személyközi közlésekre való alkalmazása nem kellően pontos, és nem felel meg a Chartának; ezért azt tanácsolta, hogy azokra a felhasználókra szűkítsék, akikről észszerűen feltételezhető, hogy részt vesznek a bántalmazásban vagy kapcsolatban állnak vele. A Coreper május 31-én szakpolitikai vitát tartott; a műszaki szövegezés folytatódott, de mandátum nem született.

A Jogi Szolgálat véleménye fontos, de nem bírósági ítélet. A Tanácsnak adott belső jogi tanács volt. Az elemzés a hivatalos [8787/23 véleményben](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-8787-2023-INIT/en/pdf) található.

#### Spanyol elnökség, 2023. július–december

Spanyolország arra törekedett, hogy a felderítés csak végső eszköz legyen, lehetőség szerint „meghatározott felhasználótípusokat” célozzon, javuljanak a titkosítási biztosítékok és a naplózás, valamint erősödjön az uniós központ tesztelési szerepe. Mivel a küldöttségek továbbra is tiltakoztak, azt javasolta, hogy a felderítési kötelezések kezdetben csak az ismert CSAM-ra vonatkozzanak, az új CSAM-mal és behálózással kapcsolatos rendelkezéseket pedig halasszák el addig, amíg a technológiák kellően megbízhatóvá nem válnak.

A Coreper október 13-án megvizsgálta ezt a megközelítést, de nem volt hozzá elegendő támogatás. A miniszterek október 19-én és december 5-én tárgyaltak az ügyről. A [spanyol eredményjelentés](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-16098-2023-INIT/en/pdf) világosan kimondja, hogy nem sikerült minősített többséget élvező kompromisszumot találni.

#### Belga elnökség, 2024. január–június

Belgium „felhasználói hozzájáruláson” vagy „feltöltésmoderáláson” alapuló kompromisszumot keresett, amely a magas kockázatú szolgáltatásokon megosztott képekre, videókra és URL-ekre összpontosított. A fő kifogás az volt, hogy az üzenetküldés feltételéül szabott átvizsgáláshoz adott hozzájárulás nem feltétlenül önkéntes, a készüléken végzett feltöltéselemzés pedig továbbra is létrehoz egy átvizsgálási képességet. A Tanács [júniusi eredményjelentése](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10666-2024-INIT/en/pdf) összesen 31 munkacsoporti ülést számolt össze, és rögzítette a tartós megosztottságot. A tervezett döntést nem hozták meg, mert a minősített többség nem volt biztosított.

#### Magyar elnökség, 2024. július–december

Magyarország folytatta a feltöltésmoderálással kapcsolatos munkát, decemberben pedig részleges általános megközelítést tárgyalt. Ez a szöveg sem szerezte meg a szükséges többséget. Pontosabb azt mondani, hogy nem tartottak hivatalos elfogadási szavazást, mint sajtókiszivárogtatások vagy érdekérvényesítő szervezetek nyilvántartásai alapján minden országhoz „igen” vagy „nem” szavazatot rendelni.

#### Lengyel elnökség, 2025. január–június

Lengyelország a kockázati kategóriák és a lehetséges kötelező kockázatcsökkentés köré szervezte át a szöveget, miközben a felderítésről szóló vita folytatódott. A Tanács júniusban újabb eredményjelentést kapott. Mandátumot nem fogadtak el.

#### Dán elnökség és az áttörés, 2025. július–november

Dánia kezdetben újra elővette a kötelező felderítést. Novemberben stratégiát váltott: törölte a Tanács mandátumából a 7–11. cikket — vagyis a kötelező felderítési kötelezések rendszerét —, állandósította az ideiglenes önkéntes átvizsgálási engedélyt, és előírta annak későbbi felülvizsgálatát, hogy a felderítési kötelezések szükségesek és műszakilag megvalósíthatók-e. Erről a szűkebb csomagról a Coreper **2025. november 26-án** megállapodott.

A Tanács nem tett közzé országonkénti, név szerinti szavazást a Coreper konszenzusáról. Az eredményt „álláspontnak” vagy „részleges tárgyalási mandátumnak” nevezi, nem elfogadott rendeletnek. Megbízható forrás a [Tanács közleménye](https://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2025/11/26/child-sexual-abuse-council-reaches-position-on-law-protecting-children-from-online-abuse/) és az [ST 15318/25 mandátum](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15318-2025-INIT/en/pdf).

A Tanács mandátuma:

- magas, közepes vagy alacsony kockázatúnak minősíti a szolgáltatásokat;
- kockázatértékelést és arányos kockázatcsökkentést követel;
- lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy kockázatcsökkentő technológiák fejlesztésére kötelezzék a magas kockázatú szolgáltatókat;
- törli a kötelező felderítési kötelezettségeket, és kimondja, hogy maga a rendelet nem ír elő ilyet;
- állandósítja a 2021/1232 rendelet logikája szerinti önkéntes átvizsgálást;
- az 1. cikk (5) bekezdésében védi a titkosítást és a kiberbiztonságot;
- megtartja a bejelentési, eltávolítási, letiltási és találati listáról levételi mechanizmusokat, valamint az uniós központot; és
- három éven belüli felülvizsgálatot követel a felderítési kötelezések szükségességéről és megvalósíthatóságáról.

Az uniós központ székhelyét kivették a részleges mandátumból, hogy arról külön intézményközi kiválasztási eljárás döntsön.

### Háromoldalú egyeztetések, 2025. december–2026. június

Miután végül a Parlamentnek és a Tanácsnak is volt mandátuma, megkezdődtek a tárgyalások:

| Háromoldalú egyeztetés | Dátum | Nyilvánosan megállapítható eredmény |
|---|---:|---|
| 1 | 2025. dec. 9. | Ismertették az álláspontokat; meghatározták a munkatervet. |
| 2 | 2026. febr. 26. | Előzetes munka az irányításról, a hatóságokról és a szolgáltatói kötelezettségekről; a felderítés kérdése nyitva maradt. |
| 3 | 2026. ápr. 16. | Megkezdődött a felderítés politikai vitája, miközben más szövegrészek közeledtek. |
| 4 | 2026. máj. 11. | További előzetes megállapodás a bűnüldözési és intézményi rendelkezésekről; a felderítés kérdése nyitva maradt. |
| 5 | 2026. jún. 29. | A felderítésen kívüli kérdések többségét előzetesen rendezettnek írták le; az alapvető felderítési modell továbbra is nyitott. |

A dokumentumok intézményközi tárgyalási feljegyzések, nem végleges jogszabályok: [a második egyeztetés ST 6946/26 tájékoztatója](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-6946-2026-INIT/en/pdf), [a harmadik ST 8196/26 dokumentuma](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-8196-2026-INIT/en/pdf), [a negyedik ST 9139/26 dokumentuma](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9139-2026-INIT/en/pdf), valamint [az ötödik egyeztetés CM 3430/26 napirendje](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/CM-3430-2026-INIT/en/pdf).

A lezárás időpontjában nincs előzetes átfogó megállapodás, nincs végleges egységes szerkezetű szöveg, és nem történt elfogadási szavazás. A háromoldalú egyeztetéseken létrejött ideiglenes kompromisszumok csak akkor maradnak érvényben, ha a teljes csomagról is megállapodás születik.

## 8. Az intézményi álláspontok összehasonlítása

Az alábbi táblázat a tényleges tárgyalási alapként szolgáló álláspontokat hasonlítja össze. A „Tanács” a 2025. novemberi részleges mandátumot jelenti, nem a korábban kiszivárgott kompromisszumokat.

| Kérdés | Bizottság, 2022. máj. | Parlament, 2023. nov. | Tanács, 2025. nov. | Helyzet öt egyeztetés után |
|---|---|---|---|---|
| Kockázatértékelés | Minden érintett szolgáltató értékeli a kockázatot; hatósági felügyelet | Megmarad, több alapjogi biztosítékkal | Három szint: magas/közepes/alacsony | Széles körű közeledés, a részletek ideiglenesek |
| Kockázatcsökkentés | Kötelező és arányos | Erős hangsúly a beépített biztonságon | Kötelező; további intézkedések magas kockázatnál | Nagyrészt közeledett |
| Kötelező felderítési kötelezések | Igen, ismert/új CSAM és behálózás | Igen, de csak végső eszközként, gyanús egyénekre/meghatározott gyanús csoportokra célozva | Teljesen törölve | Központi, megoldatlan kérdés |
| E2EE | Nincs kifejezett kizárás | Az E2EE-vel védett közlések kizárva | A szöveg szerint a titkosítás/kiberbiztonság nem gyengíthető; nincs kötelező felderítési cikk | Központi, megoldatlan kérdés |
| Önkéntes átvizsgálás | Az ideiglenes rendszer hidat képezne az új jogszabályig | Nem helyettesíti a célzott kötelezések biztosítékait | Állandósítva | Politikailag vitatott |
| Ismert CSAM | Legfeljebb 24 hónapos felderítési kötelezés | Célzott felderítés lehetséges | A mandátumban csak önkéntes intézkedések/kockázatcsökkentés | Rendezetlen keret |
| Új CSAM | Legfeljebb 24 hónapos felderítési kötelezés osztályozókkal | Célzott, végső eszköz; szigorúbb tesztelés | Nincs felderítési kötelezés | Rendezetlen |
| Behálózás | Legfeljebb 12 hónapos felderítési kötelezés | Célzott, végső eszköz | Nincs felderítési kötelezés | Rendezetlen |
| Emberi ellenőrzés | Ellenőrzés és biztosítékok | Megerősítve | Az önkéntes rendszereknél/bejelentéseknél fontos | A részletek tárgyalás alatt |
| Eltávolítás | Kötelezések, rendszerint 24 órán belül | Megmarad, jogorvoslatokkal | Megmarad | Széles körű közeledés |
| Letiltás/találati listáról levétel | A javaslatban letiltás; a levételt később dolgozták ki | Megmarad, de csak végső eszközként/biztosítékokkal | Megmarad | Széles körű közeledés |
| Életkor-biztosítás | Intézkedések a kockázatcsökkentési/alkalmazás-áruházi szabályokban | Magánéletet védő korlátok; az általános személyazonosság-ellenőrzés kerülése | Biztosítékok és kockázatalapú kötelezettségek | A részletek nagyrészt közeledtek, továbbra is érzékenyek |
| Uniós központ | Új ügynökség Hágában | Megmarad; erősebb biztosítékok/áldozati szerep | Megmarad; a székhely nincs a részleges mandátumban | A szerkezet nagyrészt közeledett; a székhely külön kérdés |
| Legmagasabb bírság | A világszintű éves árbevétel 6%-a | Lényegében megmarad | Lényegében megmarad | A részletek ideiglenesek |
| Felülvizsgálat | Rendes értékelés | Alapjogi/technológiai ellenőrzés | Külön felülvizsgálat 3 éven belül a felderítési kötelezésekről | Várhatóan a kompromisszum része, a pontos szöveg nyitott |

A táblázat megmutatja a központi ellentmondást. Az állandó javaslat **kötelező felderítési kötelezések** rendszereként indult. A Tanács csak úgy tudott mandátumot szerezni, hogy törölte ezeket, és **állandó önkéntes átvizsgálásra** támaszkodott. A Parlament továbbra is engedne felderítési kötelezéseket, de csak célzottan, és soha nem E2EE-közlésekre. A tárgyaló felek tehát nem csupán műszaki biztosítékokat igazítanak: eltérő szabályozási modellek között választanak.

## 9. A teljes jogalkotási időrend

Az időrend a hivatalos lépéseket és a tárgyalások fontos fordulópontjait tartalmazza. Az elhalasztott vagy levett tanácsi napirendi pontot nem nevezi szavazásnak.

| Dátum | Eljárás/változat | Esemény és jelentősége |
|---:|---|---|
| 2020. szept. 10. | 1.0 | A Bizottság közzéteszi a COM(2020) 568 javaslatot az ePrivacy-szabályok alóli ideiglenes eltérésről. |
| 2020. okt. 29. | 1.0 | Az EGSZB 246–1–3 arányban támogató, de biztosítékokra összpontosító véleményt fogad el. |
| 2020. nov. 10. | 1.0 | Az EDPS 7/2020. véleménye arra figyelmeztet, hogy a tervezetből hiányoznak a kellően pontos biztosítékok, és precedenst teremthet. |
| 2020. dec. 7. | 1.0 | A LIBE elfogadja módosított álláspontját és tárgyalási mandátumát. |
| 2020. dec. 16. | 1.0 | A plenáris ülés megerősíti a tárgyalási mandátumot. |
| 2020. dec. 21. | Háttér | Az Elektronikus Hírközlési Kódex módosításai sürgetővé teszik az ePrivacy-kérdést a számfüggetlen hírközlési szolgáltatásoknál. |
| 2021. ápr. 29. | 1.0 | A Parlament és a Tanács tárgyalói előzetes megállapodásra jutnak. |
| 2021. máj. 26. | 1.0 | A LIBE jóváhagyja az intézményközi kompromisszumot. |
| 2021. júl. 6. | 1.0 | A Parlament első olvasatban, 537–133–24 arányban elfogadja a rendeletet. |
| 2021. júl. 12. | 1.0 | A Tanács 27–0–0 arányban jóváhagyja. |
| 2021. júl. 14. | 1.0 | A Parlament és a Tanács elnöke aláírja a jogszabályt. |
| 2021. júl. 30. | 1.0 | A 2021/1232 rendelet megjelenik a Hivatalos Lapban. |
| 2021. aug. 2. | 1.0 | A rendelet hatályba lép. Eredeti lejárat: 2024. aug. 3. |
| 2022. máj. 11. | 2.0 | A Bizottság közzéteszi az állandó CSAR-ról szóló COM(2022) 209 javaslatot. |
| 2022. júl. 28. | 2.0 | Az EDPB és az EDPS kiadja a 4/2022. közös véleményt, amely az általános és különbségtétel nélküli átvizsgálás veszélyére figyelmeztet. |
| 2022. szept. 21. | 2.0 | Az EGSZB 233–0–1 arányban alapvetően támogató, adatvédelmi és arányossági fenntartásokat tartalmazó véleményt fogad el. |
| 2022. júl.–nov. | 2.0 | A cseh elnökség nyolc munkacsoporti ülést, valamint technológiai és életkor-ellenőrzési műhelyeket tart. |
| 2022. dec. 6. | 2.0 | A Tanács első eredményjelentése politikai támogatást rögzít a cél iránt, de súlyos alapjogi aggályokat is. |
| 2023. ápr. 13. | 2.0 | Az EPRS közzéteszi kiegészítő hatásvizsgálatát. |
| 2023. ápr. 26. | 2.0 | A Tanács Jogi Szolgálata kiadja a 8787/23 véleményt, megkérdőjelezve a széles felderítési kötelezések Charta-megfelelőségét. |
| 2023. máj. 31. | 2.0 | A Coreper szakpolitikai vitát tart; tárgyalási mandátum nem születik. |
| 2023. szept. 14. | 2.0 | A spanyol elnökség elégtelen támogatást állapít meg a felderítési kötelezések hatóköréhez. |
| 2023. okt. 13. | 2.0 | A Coreper nem támogatja Spanyolország ismert-CSAM/aktiválási záradékos kompromisszumát. |
| 2023. okt. 19. | 2.0 | A bel- és igazságügyi miniszterek a hatókörről, titkosításról és arányosságról tárgyalnak; nincs megállapodás. |
| 2023. nov. 14. | 2.0 | A LIBE 51–2–1 arányban elfogadja a Parlament célzott, E2EE-t kizáró álláspontját. |
| 2023. nov. 22. | 2.0 | Plenáris kifogás hiányában véglegessé válik a Parlament tárgyalási mandátuma. |
| 2023. nov. 30. | 1.0 | A Bizottság javasolja az első hosszabbítást, COM(2023) 777. |
| 2023. dec. 5. | 2.0 | A Tanács ismét nyilvánosan tárgyalja a patthelyzetet. |
| 2024. jan. 17. | 1.0 | Az EGSZB 213–0–0 arányban támogatja az első hosszabbítást. |
| 2024. jan. 31. | 1.0 | A LIBE 43–19–4 arányban rövidebb hosszabbítási álláspontot fogad el. |
| 2024. febr. 15. | 1.0 | A tárgyalók előzetesen megállapodnak a 2026. ápr. 3-ig tartó hosszabbításban és az egységes jelentéstételben. |
| 2024. ápr. 10. | 1.0 | A Parlament 469–112–37 arányban elfogadja a hosszabbítást. |
| 2024. ápr. 29. | 1.0 | A Tanács 27–0–0 arányban jóváhagyja; aláírják a 2024/1307 rendeletet. |
| 2024. máj. 14–15. | 1.0 | A hosszabbítást kihirdetik, és hatályba lép. |
| 2024. jún. | 2.0 | A belga elnökség feltöltésmoderálási kompromisszumához nincs minősített többség; az eredményjelentés összesen 31 munkacsoporti ülést rögzít. |
| 2024. okt.–dec. | 2.0 | A magyar elnökség ismerteti a helyzetet és részleges mandátummal próbálkozik; hivatalos elfogadás nincs. |
| 2025. jún. | 2.0 | A lengyel elnökség további munkáról számol be a kockázatalapú szerkezeten; a felderítés rendezetlen marad. |
| 2025. júl.–nov. | 2.0 | A dán elnökség előbb beemeli, majd elhagyja kompromisszumából a kötelező felderítést. |
| 2025. nov. 26. | 2.0 | A Coreper megállapodik a Tanács részleges mandátumáról: nincs kötelező felderítési cikk; állandó önkéntes átvizsgálás; jövőbeli felülvizsgálat. |
| 2025. nov. 27. | 1.0 | A Bizottság közzéteszi második végrehajtási jelentését, a COM(2025) 740-et. |
| 2025. dec. 9. | 2.0 | Első parlamenti–tanácsi háromoldalú egyeztetés. |
| 2025. dec. 19. | 1.0 | A Bizottság 2028. ápr. 3-ig tartó második hosszabbítást javasol, COM(2025) 797. |
| 2026. jan. 21. | 1.0 | Az EGSZB 235–0–3 arányban támogatja a hosszabbítást. |
| 2026. febr. 16. | 1.0 | Az EDPS 7/2026. véleménye világos GDPR-jogalapot és a különbségtétel nélküli átvizsgálással szembeni védelmet sürget. |
| 2026. febr. 26. | 2.0 | Második háromoldalú egyeztetés. |
| 2026. márc. 2. | 1.0 | A LIBE 28–38–3 arányban elutasítja módosított hosszabbítási jelentését. |
| 2026. márc. 11. | 1.0 | A Parlament 458–103–63 arányban szűkebb első olvasatbeli tárgyalási álláspontot fogad el. |
| 2026. márc. 16. | 1.0 | A hosszabbításról szóló tárgyalások nem vezetnek kompromisszumhoz. |
| 2026. márc. 26. | 1.0 | A Parlament első olvasatban 228–311–92 arányban elutasítja a hosszabbítási javaslatot. |
| 2026. ápr. 3. | 1.0 | A meghosszabbított 2021/1232 rendelet lejár. |
| 2026. ápr. 16. | 2.0 | Harmadik háromoldalú egyeztetés; az első célzott vita a felderítésről. |
| 2026. máj. 11. | 2.0 | Negyedik egyeztetés; további előzetes közeledés, de nincs megoldás a felderítésre. |
| 2026. jún. 18. | 1.0 | Metsola, a Parlament elnöke politikai fellépést sürget a joghézag miatt. |
| 2026. jún. 29. | 2.0 | Ötödik egyeztetés; a legtöbb más fejezet halad, a felderítés rendezetlen marad. |
| 2026. júl. 2. | 1.0 | A Tanács írásbeli eljárásban, 27–0–0 arányban első olvasatbeli álláspontot fogad el a rendszer 2028. ápr. 3-ig való visszaállításáról. |
| 2026. júl. 7. | 1.0 | A Parlament 331–304–11 arányban jóváhagyja a sürgősségi eljárást. |
| 2026. júl. 9. | 1.0 | A Parlament nem utasítja el a Tanács álláspontját, elfogad két E2EE-védő módosítást, és lezárja a második olvasatot. |
| 2026. júl. 12. | Mindkettő | Az ideiglenes jogszabály továbbra is hatálytalan a Tanács döntéséig; az állandó CSAR átfogó megállapodás nélkül marad a háromoldalú egyeztetésen. |

A négy eljárás és forrásdokumentumaik a Parlament Jogalkotási Figyelőjében találhatók: [2020/0259(COD)](https://oeil.europarl.europa.eu/oeil/en/procedure-file?reference=2020%2F0259%28COD%29), [2023/0452(COD)](https://oeil.europarl.europa.eu/oeil/en/procedure-file?reference=2023%2F0452%28COD%29), [2025/0429(COD)](https://oeil.europarl.europa.eu/oeil/en/procedure-file?reference=2025%2F0429%28COD%29) és [2022/0155(COD)](https://oeil.europarl.europa.eu/oeil/en/procedure-file?reference=2022%2F0155%28COD%29).

## 10. Minden rögzített szavazás

### Hogyan olvasandó ez a rész?

Az „igen” az adott sorban megnevezett indítvány támogatását jelenti — nem mindig a „Chat Control” támogatását. 2026. július 9-én például 314-en szavaztak **az elutasítás mellett**, míg 276-an az elutasítás ellen. A bizottsági és plenáris szavazások különállók. A tanácsi jogalkotási szavazások akkor szerepelnek, ha egy végleges jogalkotási aktusról vagy hivatalos első olvasatbeli álláspontról nyilvános jegyzőkönyv készült. A Coreper rendszerint konszenzussal dolgozik, vagy megállapítja a minősített többség meglétét; a Tanács nem tett közzé országonkénti név szerinti szavazást a sikertelen kompromisszumokról vagy a 2025. novemberi CSAR-mandátumról.

#### 2020–21: az eredeti ideiglenes rendelet, 2020/0259(COD)

| Dátum/szerv | Indítvány | Igen | Nem | Tartózkodás | Eredmény |
|---|---|---:|---:|---:|---|
| 2020. okt. 29., EGSZB | Pozitív tanácsadó vélemény ajánlásokkal | 246 | 1 | 3 | Elfogadva |
| 2020. dec. 7., LIBE | A módosított bizottsági álláspont elfogadása | 53 | 9 | 2 | Elfogadva |
| 2020. dec. 7., LIBE | Tárgyalások megnyitása/a tárgyalócsoport jóváhagyása | 54 | 10 | Nincs megadva | Elfogadva |
| 2020. dec. 16., plenáris | A mandátum megerősítése | — | — | — | Rögzített név szerinti szavazás nélkül megerősítve |
| 2021. máj. 26., LIBE | A háromoldalú kompromisszum jóváhagyása | — | — | — | Elfogadva; a bizottság nyilvános oldala nem közöl név szerinti eredményt |
| 2021. júl. 6., plenáris | A 2021/1232 rendelet első olvasatbeli elfogadása | 537 | 133 | 24 | Elfogadva |
| 2021. júl. 12., Tanács | A Parlament álláspontjának jóváhagyása | 27 állam | 0 | 0 | Elfogadva |

Források: [az EGSZB véleménye](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52020AE4192), [a LIBE bizottság közleménye](https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20201207IPR93202/detecting-online-child-sexual-abuse-requires-strong-safeguards), [a Parlament végső szavazása](https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20210701IPR07503/parliament-agrees-temporary-rules-to-detect-child-sexual-abuse-online) és [a Tanács ST 10665/21 szavazási jegyzőkönyve](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10665-2021-INIT/en/pdf).

#### 2023–24: az első meghosszabbítás, 2023/0452(COD)

| Dátum/szerv | Indítvány | Igen | Nem | Tartózkodás | Eredmény |
|---|---|---:|---:|---:|---|
| 2024. jan. 17., EGSZB | Pozitív tanácsadó vélemény | 213 | 0 | 0 | Elfogadva |
| 2024. jan. 31., LIBE | A bizottsági álláspont elfogadása | 43 | 19 | 4 | Elfogadva |
| 2024. ápr. 10., plenáris | A hosszabbítási kompromisszum elfogadása | 469 | 112 | 37 | Elfogadva |
| 2024. ápr. 29., Tanács | A Parlament álláspontjának jóváhagyása | 27 állam | 0 | 0 | Elfogadva |

Források: [az EGSZB véleménye](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52023AE5560), [a LIBE eredménye](https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20240129IPR17208/child-sexual-abuse-online-meps-endorse-extension-of-current-rules), [a Parlament eredménye](https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20240408IPR20311/child-sexual-abuse-online-parliament-extends-current-rules-until-april-2026) és [a Tanács ST 9379/24 jegyzőkönyve](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9379-2024-INIT/en/pdf).

#### 2022–napjaink: az állandó CSAR, 2022/0155(COD)

| Dátum/szerv | Indítvány | Igen | Nem | Tartózkodás | Eredmény |
|---|---|---:|---:|---:|---|
| 2022. szept. 21., EGSZB | Pozitív tanácsadó vélemény adatvédelmi fenntartásokkal | 233 | 0 | 1 | Elfogadva |
| 2023. nov. 14., LIBE | A módosított jelentés elfogadása | 51 | 2 | 1 | Elfogadva |
| 2023. nov. 14., LIBE | Az intézményközi tárgyalások engedélyezése | 48 | 2 | 4 | Elfogadva |
| 2023. nov. 22., plenáris határidő | Kifogás a bizottsági mandátummal szemben | — | — | — | Nem nyújtottak be kifogást; a mandátum szavazás nélkül megerősítve |
| 2025. nov. 26., Coreper | Megállapodás a Tanács részleges tárgyalási mandátumáról | Nincs nyilvános név szerinti szavazás |  |  | Megállapodás született |

Nem történt parlamenti végszavazás, tanácsi végleges jogalkotási szavazás vagy egyeztetési szavazás. Az öt háromoldalú egyeztetés tárgyalás volt, nem jogszabályt elfogadó szavazás.

Források: [az EGSZB véleménye](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52022AE2804), [a LIBE eredménye és mandátuma](https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20231110IPR10118/child-sexual-abuse-online-effective-measures-no-mass-surveillance), valamint [a Tanács részleges mandátuma](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15318-2025-INIT/en/pdf).

#### 2025–26: a második ideiglenes meghosszabbítás, 2025/0429(COD), július előtt

| Dátum/szerv | Indítvány | Igen | Nem | Tartózkodás | Eredmény |
|---|---|---:|---:|---:|---|
| 2026. jan. 21., EGSZB | Pozitív tanácsadó vélemény | 235 | 0 | 3 | Elfogadva |
| 2026. márc. 2., LIBE | A módosított jelentéstervezet elfogadása | 28 | 38 | 3 | Elutasítva |
| 2026. márc. 11., plenáris | A részleges első olvasatbeli álláspont elfogadása/visszautalás tárgyalásra | 458 | 103 | 63 | Elfogadva |
| 2026. márc. 26., plenáris | A Bizottság hosszabbítási javaslatának elfogadása első olvasatban | 228 | 311 | 92 | Elutasítva |
| 2026. júl. 2., Tanács | A Tanács első olvasatbeli álláspontjának elfogadása | 27 állam | 0 | 0 | Elfogadva |
| 2026. júl. 7., plenáris | Sürgősségi eljárás alkalmazása | 331 | 304 | 11 | Elfogadva |

Az EGSZB szavazása tanácsadó jellegű volt. A Tanács július 2-i egyhangú szavazása a tanácsi álláspontot, nem a végleges rendeletet fogadta el. Források: [az EGSZB véleménye](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52026AE0083), [az eljárási adatlap](https://oeil.europarl.europa.eu/oeil/en/procedure-file?reference=2025%2F0429%28COD%29), [a Tanács ST 11513/26 szavazása](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11513-2026-INIT/en/pdf), valamint a Parlament [július 7-i jegyzőkönyve](https://data.europarl.europa.eu/distribution/reds_iPlPv_Vot/PV-10-2026-07-07-VOT/PV-10-2026-07-07-VOT-FNL_en.pdf).

### A 2026. július 9-i második olvasat teljes szavazási sorrendje

Ebben a szakaszban az elutasításhoz és a módosításokhoz **360 igen szavazat** kellett. Az alábbi „elutasítva” jelölés ezért az abszolút többség szabályát tükrözi még akkor is, ha több képviselő szavazott az indítvány mellett, mint ellene.

| Sorrend / rendelkezés | A módosítás benyújtója vagy az indítvány | Igen | Nem | Tartózkodás | Eredmény |
|---|---|---:|---:|---:|---|
| A Tanács álláspontja | Elutasítási indítvány | 314 | 276 | 17 | Elutasítva: 360 alatt |
| 1. cikk (1) bek. | A8, ESN | 117 | 422 | 66 | Elutasítva |
| 1. cikk (2) bek. | A9, ESN | 114 | 422 | 60 | Elutasítva |
| 1. cikk, a (2) bek. után | A30, Renew | 369 | 236 | 6 | **Elfogadva** |
| 2. cikk, a 4. pont után | A10, ESN | 161 | 433 | 12 | Elutasítva |
| Ugyanott | A11, ESN | 120 | 433 | 52 | Elutasítva |
| Ugyanott | A12, ESN | 158 | 433 | 11 | Elutasítva |
| 3. cikk (1) bek. a) pont | A13, ESN | 119 | 434 | 51 | Elutasítva |
| 3. cikk (1) bek. a) pont i. alpont, 1. kompromisszumos csomag | A26/A31/A4, PfE/Renew/Greens | 345 | 237 | 18 | Elutasítva: 360 alatt |
| Ugyanez a rész | A14, ESN | 160 | 433 | 11 | Elutasítva |
| Ugyanez a rész | A15, ESN | 161 | 430 | 10 | Elutasítva |
| 3. cikk (1) bek. a) pont i. alpont, 2. kompromisszumos csomag | A26/A31/A4, PfE/Renew/Greens | 346 | 254 | 3 | Elutasítva: 360 alatt |
| 3. cikk (1) bek. a) pont i. alpont, 3. kompromisszumos csomag | A26/A31/A6/A21, PfE/Renew/Greens/ECR | 362 | 235 | 5 | **Elfogadva** |
| Az a) pont i. alpont után | A5, Greens/EFA | 322 | 255 | 36 | Elutasítva: 360 alatt |
| Az a) pont után | A27, PfE | 175 | 408 | 22 | Elutasítva |
| 3. cikk (1) bek. b) pont | A16, ESN | 154 | 421 | 19 | Elutasítva |
| 3. cikk (1) bek. d) pont, törlés | A17, ESN | 86 | 479 | 41 | Elutasítva |
| 3. cikk (1) bek. g) pont iii. alpont | A18, ESN | 119 | 436 | 51 | Elutasítva |
| 3. cikk (1) bek. g) pont vii. alpont | A19, ESN | 110 | 432 | 62 | Elutasítva |
| 3. cikk (1) bek. j) pont | A20, ESN | 142 | 434 | 30 | Elutasítva |
| A 3. cikk után | A28, PfE | 175 | 399 | 23 | Elutasítva |
| 11. cikk | A29, Renew | 353 | 254 | 7 | Elutasítva: hét szavazattal a küszöb alatt |
| Az (5) preambulumbekezdés után | A22, PfE | 164 | 425 | 14 | Elutasítva |
| A (8) preambulumbekezdés után | A23, PfE | 170 | 412 | 19 | Elutasítva |
| (11) preambulumbekezdés | A3, Greens/EFA | 257 | 292 | 59 | Elutasítva |
| A (13) preambulumbekezdés után | A24, PfE | 162 | 424 | 18 | Elutasítva |
| (32) preambulumbekezdés | A25, PfE | 157 | 385 | 20 | Elutasítva |
| A Tanács módosított álláspontja | A 68. cikk (4) bek. szerinti elutasítási indítvány | 276 | 286 | 30 | Elutasítva; a második olvasat lezárult |

Forrás: a Parlament hivatalos [2026. július 9-i szavazási jegyzőkönyve](https://data.europarl.europa.eu/distribution/reds_iPlPv_Vot/PV-10-2026-07-09-VOT/PV-10-2026-07-09-VOT-FNL_en.pdf). A hivatalos táblázat az ugyanahhoz a szövegrészhez benyújtott alternatív módosításokat olykor kompromisszumos csomagokba csoportosítja; a fenti sorrend ezt megőrzi, és nem tesz úgy, mintha minden módosításról külön szavaztak volna.

### Mi nem nevezhető tisztességesen szavazásnak?

A tanácsi elnökségek 2023–25 között többször fontolgatták minősített többségi döntés napirendre tűzését, majd elégtelen támogatás esetén visszavonták vagy elhalasztották. Ezek az esetek politikai ellenállást mutatnak, de nem hoztak létre hivatalos, országonkénti név szerinti eredményt. Az országok álláspontját ábrázoló nyilvános térképeket diplomáciai tudósításokból, miniszteri nyilatkozatokból és érdekérvényesítő levelezésből állították össze; az álláspontok a kormányokkal és a kompromisszumos szöveggel együtt is változtak. Ez a jelentés nem alakítja ezeket a pillanatfelvételeket nem létező szavazásokká.

Hasonlóképpen, egy cikkről született háromoldalú „előzetes megállapodás” nem végszavazás, és a csomag kudarcával el is bukhat. A teljes szavazási történetet csak a fenti intézményi jegyzőkönyv alapján lehet hitelesen bemutatni.

## 11. A jogszabály melletti érvek

A legerősebb érv nem az, hogy „magánélet vagy gyermekek”. A gyermekeknek biztonságra és bizalmas kommunikációra egyaránt szükségük van. A szabályozás melletti komoly érv az, hogy az önkéntes fellépés és a széttagolt nemzeti jog kiszámítható réseket hagy, amelyeket az elkövetők kihasználnak.

### A bántalmazás súlyos, hálózatokon terjed és tartós

A CSAM egy bűncselekményt örökít meg, újbóli terjesztése pedig ismételten áldozattá teheti a gyermeket. A behálózás a kapcsolatfelvételtől gyorsan eljuthat a kényszerítésig, zsarolásig, élőben közvetített bántalmazásig vagy személyes találkozóig. A nagy szolgáltatások határokon át működnek, miközben a nyomozások és eltávolítások nemzeti rendszerei széttagoltak. A Bizottság **85 millió, világszerte bejelentett képre és videóra** hivatkozott 2021-ből; ez a szám fájlokat jelöl — köztük sok másodpéldányt —, nem 85 millió áldozatot vagy nyomozást. A terjesztés hatalmas mennyiségét így is mutatja. Lásd a Bizottság [javaslatról szóló közleményét](https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_2976).

### Az ismert anyagok egyeztetése megállíthatja az ismételt terjesztést

Ha ellenőrzött hatóságok már jogellenesnek minősítettek egy képet vagy videót, a hash-egyeztetés úgy azonosíthatja a másolatait, hogy nem kell minden fénykép jelentését külön megítélni. A robusztus hashek bizonyos átméretezéseket vagy újratömörítéseket is felismernek. A másolatok eltávolítása csökkenti az ismételt hozzáférést, és korábban ismeretlen fiókokat vagy szolgáltatásokat kapcsolhat egy ismert sorozathoz.

Műszakilag ez a felderítés melletti legerősebb érv. Továbbra is megbízható referencia-adatbázistól, az ütközések és hibák ellenőrzésétől, a jelzők biztonságos kezelésétől, az emberi felülvizsgálattól és a jogorvoslattól függ. Ugyanakkor nem jár azzal a nyitott következtetési problémával, mint amikor egy modellnek kell eldöntenie egy korábban nem látott képről vagy beszélgetésről, hogy bántalmazó-e.

### Az új anyagok és a behálózás felderítése folyamatban lévő bántalmazást találhat meg

Az ismert hasheket kereső rendszerek csak a már felfedezett és minősített anyagot találják meg. Az ismert anyagra korlátozott rendszer elszalaszthatja azt a gyermeket, akinek a bántalmazását még senki nem látta. A behálózást osztályozó rendszerek még a bántalmazás súlyosbodása előtt próbálják felismerni a kényszerítő viselkedési mintákat. A gyermekvédelmi szervezetek és a bűnüldözők ezért azzal érvelnek, hogy az új CSAM és a behálózás felderítése nélkülözhetetlen, nem választható kiegészítés.

Az [Europol és az európai rendőrfőnökök nyilatkozata](https://www.europol.europa.eu/media-press/newsroom/news/european-police-chiefs-call-for-industry-and-governments-to-take-action-against-end-to-end-encryption-roll-out) szerint a közlések tartalmához való hozzáférés elvesztése akadályozza a nyomozást és az áldozatok megmentését. Az [ECLAG/Eurochild álláspontja](https://eclag.eu/) az áldozatok tartós eltávolításhoz, megelőzéshez és szakosodott uniós központhoz fűződő igényét hangsúlyozza. Ezek érdekelt felek álláspontjai, de valós működési hiányosságokat fogalmaznak meg.

### A harmonizáció javíthatja a tisztességes eljárást

Egy jól megtervezett uniós jogszabály jobb lehet az átláthatatlan, szolgáltatónként eltérő önkéntes gyakorlatnál. Megállapíthatna:

- bírói küszöböket;
- auditált technológiákat és ellenőrzött jelzőket;
- közös hiba- és eredménymutatókat;
- szolgáltatói és hatósági átláthatóságot;
- értesítést, fellebbezést és bírósági jogorvoslatot;
- az áldozatok jogát az anyag felkutatására és eltávolítására;
- következetes határokon átnyúló kötelezéseket; és
- olyan uniós szervet, amely kiszűri a gyenge minőségű bejelentéseket, mielőtt azok a rendőrséghez jutnak.

Ez gyakran elsikkad: a Bizottság felderítési kötelezési modelljének elutasítása nem feltétlenül őriz meg egy átvizsgálás nélküli világot. Fenntarthatja a magánkézben lévő, nem egységes átvizsgálást, gyengébb nyilvános elszámoltathatósággal. Ez az egyik oka annak, hogy a Tanács az állandó önkéntes átvizsgálás felé mozdult; a bírálók pedig ezért mondják, hogy az „önkéntes” rendszer nem megfelelő állandó alapjogi keret.

### A kockázatcsökkentés és a beépített biztonság átvizsgálás nélkül is értékes

A CSAR legkevésbé vitatott elemei megelőző jellegűek: a termékkockázat felmérése, a felnőttek kéretlen gyermekkapcsolatainak korlátozása, biztonságos alapbeállítások kiskorúaknak, könnyen megtalálható letiltási és bejelentési eszközök, magas kockázatú felfedezési funkciók moderálása, gyors válasz az áldozatok kérelmeire, valamint az alkalmazás-áruházak kockázatkezelése. Ezek a kötelezettségek már a tartalomfelderítés előtt csökkenthetik a bántalmazás lehetőségét.

### Egy célzott uniós központ értéket teremthet

Ha független, biztonságos és szigorúan irányított lenne, az uniós központ csökkenthetné a másodpéldány-bejelentéseket, elkülöníthetné az intézkedésre alkalmas ügyeket, támogathatná a kisebb szolgáltatókat, javíthatná az áldozati szolgáltatásokat, megbízható jelzőkészleteket tarthatna fenn, és végre összehasonlítható bizonyítékokat állíthatna elő. A lehetséges előny az intézményi kialakítástól és erőforrásoktól függ; egy ügynökség létrehozása önmagában nem oldja meg a pontosság vagy a jogszerűség problémáját.

## 12. Az aggályok részletesen

### 12.1 Általános és különbségtétel nélküli átvizsgálás

A központi jogi kifogás nem csupán a célt, hanem a *vizsgált emberek körét* érinti. Egy szolgáltatás lehet magas kockázatú, de felhasználói és üzenetei túlnyomó többsége ártatlan. Ha egy kötelezés miatt a szolgáltatás minden közlését elemzik, a művelet felhasználói szinten akkor is általános, ha a modell csak CSAM-ot keres.

Az [EDPB–EDPS 4/2022. közös véleménye](https://www.edpb.europa.eu/documents/legislative-opinion/edpb-edps-joint-opinion-042022-on-the-proposal-for-a-regulation-of_en) szerint a Bizottság javaslata gyakorlatilag minden elektronikus közlés általános és különbségtétel nélküli átvizsgálásának alapjává válhat. Az elrendelési feltételeket túl homályosnak találta, és úgy vélte, hogy a beavatkozás sértheti a magánélet lényegét, ha a hatóságok általános hozzáférést kapnak a tartalomhoz. A felderítés konkrét, egyéniesített gyanúra korlátozását és a titkosított közlések védelmét ajánlotta.

A Bizottság válasza szerint a kötelezések kockázatalapúak, időben korlátozottak, csak végső eszközként alkalmazhatók, és bíróság vagy független szerv adja ki őket; lásd a gyermekek védelmét szolgáló [jogi keretről szóló magyarázatát](https://home-affairs.ec.europa.eu/policies/internal-security/protecting-children-sexual-abuse/legal-framework-protect-children_en). Ez eljárási célzást biztosít a szolgáltatás vagy kötelezés szintjén. Önmagában nem válaszolja meg, hogy a tartalom tényleges vizsgálata emberekre célzott-e.

A Tanács Jogi Szolgálata 2023-ban hasonló következtetésre jutott: a széles felderítési kötelezéseket szorosabban, személyekre kell célozni ahhoz, hogy megfeleljenek a Charta vizsgálatának. A Parlament ezt a megközelítést követte; a Tanács végül teljesen törölte mandátumából a felderítési kötelezéseket.

### 12.2 Az ismert hashek, a perceptuális hashek és az MI nem ugyanaz a technológia

A nyilvános vitában gyakran egyetlen „szkennerről” esik szó, pedig legalább három, élesen eltérő feladatról van szó:

1. A **pontos kriptográfiai hashek** a bájtról bájtra azonos másolatot ismerik fel. Nagyon fajlagosak, de egy apró fájlmódosítás is kijátssza őket.
2. A **perceptuális hashek** a körbevágás, átméretezés vagy tömörítés után is vizuálisan hasonló másolatokat keresnek. Több változatot találnak meg, de hasonlósági küszöböket, ütközési kockázatot és a titkos referencialista körüli támadási felületet hoznak létre.
3. A **gépi tanulásos osztályozók** arra következtetnek, hogy egy korábban nem látott kép, videó vagy beszélgetés bántalmazást vagy behálózást mutat-e. Értelmezniük kell az életkort, a meztelenséget, a szexuális összefüggést, a kapcsolatokat, az iróniát, a szlenget, a nyelveket és a beszélgetés előzményeit.

A harmadik feladat nem „hash-egyeztetés MI-vel”, hanem valószínűségi tartalomértékelés. A tanítóadatok rendkívül érzékenyek, ezért nehezen oszthatók meg független teszteléshez. A teljesítmény nyelv, életkor, bőrszín, kultúra, platformhasználat és az ellenfelek alkalmazkodása szerint változhat. Egy laboratóriumi eredmény nem igazolja az uniós léptékű teljesítményt.

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának [kiegészítő hatásvizsgálata](https://www.europarl.europa.eu/thinktank/en/document/EPRS_STU%282023%29740248) arra jutott, hogy az új CSAM és a behálózás megbízható felderítésére szolgáló eszközök nem elég kiforrottak a Bizottság által tervezett léptékhez, a hatásvizsgálat pedig nem válaszolta meg megfelelően a hatékonysági és alapjogi kérdéseket.

### 12.3 Az alacsony előfordulási arány problémája

Még egy nagyon pontos osztályozó is sok téves riasztást adhat, ha ritka a keresett jelenség. Szemléltetésként — nem a CSAR mért adatáról van szó — tegyük fel, hogy egymillió üzenetből 10 valóban bejelentendő. Egy 90%-os érzékenységű rendszer ebből 9-et megtalál. Ha a fajlagossága 99.9%, emellett mintegy 1,000 ártatlan üzenetet is megjelöl. Így a riasztásoknak csak körülbelül 0.9%-a valós. Az emberi ellenőrzés megakadályozhatja, hogy sok téves jelzés a rendőrséghez jusson, de ehhez magántartalmat kell megmutatni a felülvizsgálóknak, ami költséggel, késedelemmel és lehetséges lelki megterheléssel jár.

Ezért a pozitív találatok pontosságát, a találati arányt, a fajlagosságot és az előfordulási gyakoriságot együtt kell közölni. A „99%-os pontosság” a mérőszám ismerete nélkül értelmetlen. Az ideiglenes jelentések nem tartalmaznak technológiánként egységesített hibamátrixokat — vagyis a helyes és téves, pozitív és negatív eredmények közös táblázatát —, sem függetlenül auditált uniós előfordulási adatokat.

Az álnegatív eredmények ugyanilyen fontosak. Az elkövetők körbevághatják vagy átalakíthatják az anyagot, kódolt nyelvet használhatnak, kis, saját üzemeltetésű szolgáltatásokra költözhetnek, csatolás előtt külön titkosíthatják a fájlokat, vagy elkerülhetik a szabályozott szolgáltatókat. A rendszer megterhelheti a hétköznapi felhasználókat, miközben a hozzáértő elkövetők megkerülik.

### 12.4 Végpontok közötti titkosítás és kliensoldali átvizsgálás

Az E2EE a továbbítás során és a szolgáltatónál egyaránt védi a tartalmat a bűnözőktől, ellenséges államoktól, belső visszaélésektől és magától a szolgáltatótól. Újságírók, ügyvédek, vállalkozások, tisztviselők, kapcsolati erőszak túlélői és gyermekek egyaránt támaszkodnak rá.

A kliensoldali átvizsgálás (CSS) a végponton, titkosítás előtt vagy visszafejtés után ellenőrzi a tartalmat. Az átvitel titkosított marad, de a végpont olyan mechanizmust kap, amely megvizsgálhatja, osztályozhatja és akár jelentheti is az olvasható tartalmat. A kifogások rendszerszintűek:

- a felderítési logika vagy a jelzőadatbázis ellopható, visszafejthető vagy manipulálható;
- rosszindulatú frissítés, feltört hatóság vagy kényszerített szolgáltató kibővítheti a célkategóriát;
- a téves riasztások intim tartalmat és kapcsolati hálókat fedhetnek fel;
- támadók egyező anyag elküldésével hamisan gyanúba keverhetnek valakit;
- értékesebb célponttá válik a készülék feltörése;
- a felhasználók nem tudják könnyen ellenőrizni, mit keres az átláthatatlan szkenner; és
- az elkövetők egy másik alkalmazásban titkosíthatják a tartalmat elküldés előtt, miközben a hétköznapi felhasználók továbbra is ki vannak téve az ellenőrzésnek.

A szakmailag lektorált [„Bugs in our Pockets”](https://arxiv.org/abs/2110.07450) tanulmány ezeket a rendszerszintű biztonsági kockázatokat elemzi. Kutatók százai fogalmazták meg ugyanezeket az alapvető érveket a [tudósok 2023. júliusi nyílt levelében](https://csa-scientist-open-letter.org/Jul2023). Az [Internet Society uniós belügyminisztereknek írt levele](https://www.internetsociety.org/open-letters/open-letter-to-eu-interior-ministers/) szerint nincs olyan műszaki módszer, amely megőrzi az E2EE szokásos biztonsági garanciáját, miközben a szolgáltatónak általános tartalomfelderítési képességet ad.

Ez nem jelenti azt, hogy minden készüléken működő biztonsági funkció egyforma. A felhasználó által vezérelt, tartalmat soha nem jelentő magánfigyelmeztetés különbözik a rejtett jelzőkkel és külső bejelentéssel működő kötelező rendszertől. Az irányítás és az adatáramlás legalább annyira számít, mint a végrehajtás helye.

### 12.5 A funkciók fokozatos kiterjesztése és a jelzőkkel való visszaélés

Egy már telepített tartalomegyeztető infrastruktúra műszakilag más kategóriákat is kereshet. Ezt jogszabály tilthatja, de a rendszer tényleges irányításának eszközei a szoftverfrissítések és a jelzőlisták. Későbbi kormányok kibővíthetik a jogi célokat; támadók meghamisíthatják a listákat; szolgáltatók újra felhasználhatják a modelleket moderálásra vagy reklámozásra.

Az ismert hashek egyeztetését gyakran tartalomvakként írják le, a rendszer mégis azt állapítja meg, hogy egy felhasználó birtokol-e vagy elküld-e egy titkos listán szereplő elemet. A biztonsághoz ezért ellenőrizhető eredet, több fél jóváhagyása, auditnapló, független tesztelés, gyors visszavonás, hatalmi ágak elválasztása, valamint a téves felvétel vitatásának olyan módja szükséges, amely nem tesz közzé jogellenes anyagot. A Bizottság javaslata tartalmazott technológiai jóváhagyást és uniós központi felügyeletet, de a bírálók ezeket nem tartották kellően függetlennek és pontosnak.

### 12.6 Beleegyezéssel készült szexuális képek és a gyermekek saját magánélete

A felderítési modellek megjelölhetnek jogszerű felnőtt intimitást, egészségügyi képeket, családi fényképeket, műalkotásokat vagy kamaszok egymás között, beleegyezéssel készített képeit. Az, hogy egy kamaszról készült kép jogellenes-e, életkortól, nemzeti jogtól és összefüggéstől függ. Az automatikus rendszerek rosszul értelmezik a kapcsolatot, a beleegyezést és a kényszert.

A gyermekek nem csupán felkutatandó lehetséges áldozatok, hanem jogok alanyai is. Bizalmas kommunikációt használnak segítségkérésre, identitásuk felfedezésére, valamint orvosokkal, tanácsadókkal, barátokkal és megbízható felnőttekkel való beszélgetésre. A nem szándékolt bejelentés családi, iskolai vagy rendőrségi beavatkozásnak tehet ki LMBTQ+ gyermekeket, még megszólalásra nem kész áldozatokat vagy kamaszokat. Ellenkezőleg, a kényszer hatására saját magukról készített képek fel nem derítése csapdában hagyhatja az áldozatot. A gyermekjogi elemzésnek mindkét oldalt mérlegelnie kell, nem használhatja a 24. cikket egyirányú aduként.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának [25. számú általános kommentárja](https://www.ohchr.org/en/documents/general-comments-and-recommendations/general-comment-no-25-2021-childrens-rights-relation) előírja, hogy az államok védjék meg a gyermekeket az online erőszaktól, miközben tiszteletben tartják a magánéletet, a véleménynyilvánítást, az információhoz való hozzáférést és a fejlődő képességeket.

### 12.7 Az emberi ellenőrzés szükséges, de maga is beavatkozás

Az emberi megerősítés csökkenti az automatikus bejelentések számát, különösen új CSAM és behálózás esetén. Ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmazottak vagy szerződéses munkatársak rendkívül magánjellegű, olykor jogellenes anyagot látnak. Ez a következőkkel jár:

- ártatlan tartalom további feltárása;
- a felülvizsgáló tévedésének és kulturális elfogultságának kockázata;
- munkahelyi trauma;
- a felülvizsgálati várólisták és bizonyítékmásolatok biztonsági kockázata; és
- nehéz döntések arról, hogy a beszélgetésből mennyi összefüggést kell feltárni.

A jó minőségű ellenőrzéshez képzett munkatársak, hozzáférés-szabályozás, mentális egészségi támogatás, kétséges esetek kettős ellenőrzése, indokolt döntések és audit szükséges. Kisebb vagy decentralizált szolgáltatások nem feltétlenül tudnak ilyen rendszert kiépíteni. A kiszervezés érzékeny tartalmat vihet gyengébb ellenőrzést biztosító joghatóságokhoz vagy vállalkozókhoz.

### 12.8 A bejelentések minősége és a bűnüldözés kapacitása

A több bejelentés nem jelent automatikusan több megmentett gyermeket. Ismert képek másodpéldányai, hiányos fiókadatok, külföldi joghatóság, nyilvánvaló levélszemét és téves riasztások túlterhelhetik a nyomozókat, és késleltethetik a sürgős ügyeket. Az NCMEC 2022-es intézkedésre alkalmas/tájékoztató felosztása és az, hogy a Bizottság nem tudta összesíteni a tagállami eredményeket, jól mutatja a mérési problémát.

Az uniós központ feladata a bejelentések osztályozása lenne, ehhez azonban elegendő szakértő és szigorú fontossági sorrend kell. Hasznos eredménymutató a megvédett gyermekek, megszakított élő bántalmazások, azonosított egyedi sorozatok, az értékelés ideje, megszerzett bírói engedélyek, vádemelések, téves bejelentések és sikeres fellebbezések száma — nem a fájlok vagy bejelentések nyers összege.

### 12.9 Jogszerűség a GDPR és az ePrivacy alapján

Az ePrivacy alóli eltérés önmagában nem rendezi a GDPR szerinti jogszerűséget. A szolgáltatók tartalmat, fiókazonosítókat, lehetséges büntetőjogi vádakat, szexuális életre vonatkozó adatokat és gyermekek adatait kezelik. A kérdések közé tartozik:

- a 6. cikk szerinti megfelelő jogalap;
- a 9. cikk különleges adatkategóriákra vonatkozó feltételei;
- a célhoz kötöttség és adattakarékosság;
- az automatizált döntéshozatal;
- a biztonság és a nemzetközi adattovábbítás;
- az érintett tájékoztatási, hozzáférési, helyesbítési és törlési joga; és
- az adatkezelői felelősség megosztása a szolgáltató, az uniós központ, az NCMEC, az Europol és a rendőrség között.

Az EDPS 2026-os véleménye fennálló hiányosságként azonosította a világos GDPR-jogalap hiányát. Az „önkéntes” különösen problémás: a szolgáltató önkéntes döntése nem azonos a felhasználó szabadon adott hozzájárulásával, a hozzájárulás pedig aligha hihető jogalap egy beszélgetés minden résztvevőjének rejtett átvizsgálásához.

### 12.10 Hatékony jogorvoslat és az ártatlanság vélelme

Egy téves egyezés tartalomeltávolítást, fiókfelfüggesztést, magánadatok megőrzését és büntetőjogi bejelentést okozhat. A nyomozás titkossága késleltetheti az értesítést. A felhasználóknak érthető magyarázatra, gyors belső felülvizsgálatra, független fellebbezésre és végső soron bírósági jogorvoslatra van szükségük. Előfordulhat, hogy nem láthatják az osztályozót, a jelzőt vagy a feltételezett anyagot, mert a feltárás nyomozási módszereket leplezhet le vagy CSAM-ot terjeszthet tovább.

Ez az egyenlőtlenség különösen fontossá teszi az előzetes biztosítékokat. A pontosságról szóló állítások és bizalmas auditok nem helyettesíthetik az egyén jogát a hiba kijavítására. Az ideiglenes rendszer végrehajtási adatai sikeres helyreállításokat mutatnak, vagyis egyes kezdeti intézkedések tévesek voltak, de túl kevés információt adnak a jogorvoslat minőségének értékeléséhez.

### 12.11 Életkor-biztosítás, névtelenség és kizárás

Az életkor-biztosítás csökkentheti a felnőttek hozzáférését a gyermekeknek szánt terekhez, és megakadályozhatja, hogy gyermekek magas szexuálistartalom-kockázatú szolgáltatásba lépjenek. A módszerek — személyazonosító okmány, fizetési adat, arcalapú életkorbecslés, külső fél tokenje vagy viselkedési következtetés — eltérő problémákat okoznak:

- a személyazonossági adatok gyűjtése megszüntetheti a névtelenséget, és adatlopási célpontot hozhat létre;
- az arcalapú becslés hibás lehet és demográfiai torzítást hordozhat;
- okmánnyal vagy készülékkel nem rendelkező gyermekek kizáródhatnak;
- felnőtteket tévesen kizárhatnak vagy személyazonosságuk feltárására kényszeríthetnek;
- tartós személyazonosság-összekapcsolás nélkül az életkori kapuk könnyen megkerülhetők; és
- az életkor igazolásának közlésekkel való összekapcsolása profilalkotást tehet lehetővé.

A magánéletet védő kialakítás csak egy életkori sávot igazoljon, válassza el az igazolás kiadóját a szolgáltatástól, kerülje az adatmegőrzést és a szolgáltatások közötti azonosítókat, kínáljon alternatívákat, és legyen függetlenül tesztelt. Az általános személyazonosság-ellenőrzés nem válik arányos alapbeállítássá pusztán azért, mert egy szolgáltatással vissza lehet élni.

### 12.12 Letiltás és találati listáról levétel

Az URL-blokkolás korlátozhatja az alkalmi hozzáférést, ha a forrás eltávolítása lehetetlen, de magát az anyagot nem törli, és megkerülhető. A listák elavulhatnak, egy domain jogszerű és jogellenes tartalmat egyaránt tárolhat, a túl széles DNS- vagy hálózati blokkolás pedig jogszerű közlést is elnyomhat. A keresési találatok közül való levétel csökkenti a megtalálhatóságot, de pontos URL-eket, értesítést, felülvizsgálatot és biztonságos listakezelést igényel.

A forrásnál történő eltávolítás és az áldozatközpontú hash-terjesztés általában hatékonyabb. A blokkolás csak bírói engedéllyel, szűk hatókörrel, lejárattal, rendszeres ellenőrzéssel és megtámadási eljárással alkalmazott végső eszköz legyen.

### 12.13 Piacszerkezet, nyílt forráskód és decentralizáció

A megfelelési költségek a legnagyobb platformoknak kedveznek, amelyek már rendelkeznek moderátori csapatokkal, saját modellekkel és bejelentési folyamatokkal. A kis szolgáltatóknak jogi tanácsadásról, kockázatértékelésről, emberi ellenőrzésről, biztonságos bizonyítéktárolásról, fellebbezésekről és auditokról kell gondoskodniuk. A világszintű árbevétel 6%-át elérő lehetséges bírság létkérdés lehet akkor is, ha a legmagasabb büntetést súlyos jogsértésekre tartják fenn.

A nyílt forráskódú és decentralizált szolgáltatásoknál nehéz megállapítani, ki a felelős: lehet, hogy nincs olyan központi üzemeltető, amely el tudja olvasni a tartalmat vagy át tud venni egy kötelezést. A központosított irányítást hallgatólagosan megkövetelő szabály csökkentheti a műszaki megoldások sokféleségét és az európai versenyképességet. A kis vagy decentralizált rendszerek mentesítése viszont új útvonalakat nyithat az elkövetőknek. Arányos küszöbök, közösen használható nyilvános eszközök, műszaki segítség és a tényleges ellenőrzéshez kötött kötelezettségek szükségesek.

### 12.14 Területen kívüli hatály és határokon átnyúló adattovábbítás

A rendszer az EU-ban szolgáltatást kínáló, Unión kívüli vállalatokra is vonatkozik. Erre szükség van egy könnyen kihasználható joghatósági kiskapu elkerüléséhez, de nehéz lehet fellépni egy uniós infrastruktúrával nem rendelkező szolgáltatóval szemben. A szolgáltatók egymásnak ellentmondó titkosítási, adatvédelmi, adatmegőrzési vagy bejelentési jogszabályokkal találkozhatnak.

Az NCMEC-re támaszkodás azt jelenti, hogy uniós hírközlési adatok amerikai törvényi bejelentési rendszerbe kerülhetnek, mielőtt uniós hatóságok értékelnék őket. Az állandó uniós központ növelhetné Európa önállóságát, de csak akkor, ha a végleges jogszabály világosan korlátozza a további adattovábbítást, meghatározza az adatkezelői szerepeket, és uniós szükségességi, biztonsági és jogorvoslati normákat alkalmaz.

### 12.15 Intézményi függetlenség és az Europol hozzáférése

A javasolt uniós központ egyszerre segítené a felderítést és értékelné az abból származó bejelentéseket. E szerepek ösztönözhetik az ügynökséget arra, hogy igazolja azokat a technológiákat, amelyek használatát maga támogatja. A függetlenséghez olyan irányítási szerkezet szükséges, amely gyermekvédelmi, adatvédelmi, kiberbiztonsági és alapjogi szakértelmet foglal magában; továbbá átlátható tesztelés, külső audit, valamint a technológiai támogatás és a bejelentések elbírálásának elválasztása kell.

Az EDPB és az EDPS az Europol közvetlen vagy nem kellően megszűrt hozzáférését is kifogásolta. A bűnüldöző szervek csak meghatározott célból, a hatáskörükön belül, szükséges mértékben és független felügyelet mellett férhessenek hozzá az adatokhoz; a rendszer nem válhat általános adatgyűjtővé.

### 12.16 Demokratikus eljárás, átláthatóság és lobbitevékenység

A Tanács kompromisszumos dokumentumait az élő tárgyalások alatt gyakran LIMITE jelzéssel látták el, a tervezett szavazásokat pedig országonkénti név szerinti eredmény nélkül vonták vissza. Bizonyos bizalmasság természetes a tárgyalásokon, de megnehezíti, hogy a polgárok és a nemzeti parlamentek ellenőrizzék ezt az alapjogokat érintő javaslatot. Ezért különbözteti meg a jelentés a hivatalos eredményeket a kiszivárgott országtérképektől.

A Bizottság nyilvános kampánya konkrét adatvédelmi jogsértéshez is vezetett. 2023 szeptemberében a CSAR-t népszerűsítő reklámkampányt futtatott az X-en, miközben kizárta az egyes politikai, euroszkeptikus/nacionalista és vallási kategóriákhoz kapcsolt közönségeket. Az EDPS 2024. december 13-án megállapította, hogy a Bizottság érvényes jogalap nélkül, jogellenesen kezelt politikai véleményre és vallási meggyőződésre vonatkozó adatokat, ezért megrovásban részesítette. Lásd az EDPS [ügyösszefoglalóját](https://www.edps.europa.eu/press-publications/publications/newsletters/newsletter-113_en). Ez nem dönti el a CSAR érdemi helyességét, de jogos irányítási aggályt vet fel a javaslat népszerűsítésének módjáról.

Az európai ombudsman a javaslatot megalapozó Europol–Bizottság dokumentumokhoz való hozzáféréssel is foglalkozott. Az [1372/2024/OAM és 2219/2024/OAM ügyben](https://www.ombudsman.europa.eu/decision/216184) az ombudsman jogalkotási dokumentumként kezelte ezeket az eszmecseréket, megerősítve a hozzáféréshez fűződő erős közérdeket. Az iparág, a gyermekbiztonsági szervezetek, a rendőrség, a kriptográfusok és a polgári szabadságjogi csoportok mind intenzíven lobbiztak. Bizonyítékaikat minőségük és feltárt érdekeik alapján kell értékelni, nem pusztán a hovatartozásuk miatt elfogadni vagy elvetni.

### 12.17 A bizonyítékok minősége és a hiányzó ellenpélda

A Bizottság hatásvizsgálatát a Szabályozói Ellenőrzési Testület bírálta, később az EPRS egészítette ki. A végrehajtási jelentésekből hiányoznak az egységes nevezők, pontossági tesztek és ügyeredmények. A jogalkotók ezért nem tudják:

- mennyi felderítés adódik hozzá a felhasználói bejelentésekhez és célzott nyomozásokhoz;
- egy adott technika hány különálló gyermek azonosításához vezet;
- mely hibák miatt nem érkezik soha fellebbezés;
- hány elkövető költözik más csatornára;
- hogyan változtatja meg a felderítés a szolgáltatók megelőzési beruházásait; vagy
- ugyanaz az erőforrás több gyermeket védene-e meg, ha nyomozókra, segélyvonalakra, áldozattámogatásra vagy megelőzésre költenék.

A tökéletes bizonyíték hiánya nem indokolja a tétlenséget, de megváltoztatja a bizonyítás terhét. A beavatkozóbb és szélesebb intézkedésekhez meggyőzőbb bizonyíték, szűkebb kísérleti program, független értékelés és lejárati záradék szükséges.

## 13. Kevésbé beavatkozó és kiegészítő megoldások

Egyetlen alternatíva sem helyettesíti a CSAM-felderítés minden funkcióját. Egy hiteles szakpolitikai csomag a következő megoldásokat ötvözi, és méri az eredményeiket.

### Célzott nyomozás

Bejelentések, fedett munka, pénzügyi bizonyítékok és jogszerű forgalmiadatelemzés alapján, bírói engedéllyel férjenek hozzá az azonosított gyanúsítottakhoz, fiókokhoz, csoportokhoz vagy készülékekhez. Ez szorosan illeszkedik a Parlament álláspontjához és a Tanács Jogi Szolgálatának tanácsához. Lassabban indítható, mint az általános automatizált elemzés, de jelentősen csökkenti a vizsgált ártatlan emberek számát.

### Felhasználói bejelentés és megbízható bejelentők

A bejelentés legyen jól látható, biztonságos és könnyen használható a csevegésekben; az áldozat beleegyezéssel küldhesse be a vonatkozó beszélgetést; támogassák a megbízható gyermekvédelmi segélyvonalakat; a sürgős bejelentések kapjanak elsőbbséget. A bejelentések összefüggést tartalmaznak, és általában jobb a valós találatok aránya, mint a vak átvizsgálásnál. Ugyanakkor tudatosság, bizalom és cselekvésre képes bejelentő kell hozzájuk, ezért nem találnak meg minden rejtett áldozatot.

### Beépített biztonság

A kiskorúak fiókja alapból legyen privát; akadályozzák meg a felnőttek kéretlen kapcsolatfelvételét; korlátozzák a kiskorúak felfedezhetőségét és ajánlását; a tartalom elolvasása nélkül észleljék a gyors, nagy mennyiségű kapcsolatfelvételi mintákat; figyelmeztessenek az intim képek kérésére; helyben homályosítsák el a kéretlen médiát; legyen egyérintéses letiltás/bejelentés; a helyadat, barátlista és állapot pedig legyen privát. Ezek az intézkedések a bántalmazás lehetőségét alakítják át ahelyett, hogy minden beszélgetést megvizsgálnának.

A metaadatok és a viselkedési adatok továbbra is érzékenyek lehetnek, ezért mennyiségüket csökkenteni kell. Nem jelentenek alapjogoktól mentes kerülőutat, de a szolgáltatás biztonságára utaló egyes jelek vizsgálata kevésbé avatkozik be a magánéletbe, mint a tartalomelemzés.

### Áldozatközpontú eltávolítás

Finanszírozzák a segélyvonalakat és a gyors forráseltávolítást; az áldozatok biztonságosan regisztrálhassák a bántalmazó anyagot; az ellenőrzött hasheket továbbítsák tárhely- és nyilvánostartalom-szolgáltatóknak; kutassák át a nyílt internetet; biztosítsanak tartós értesítési és újbóli feltöltést megakadályozó eljárást, fellebbezéssel. A másodpéldányok számlálása helyett az első feltöltő és a gyermek azonosítása legyen elsődleges.

### Bűnüldözési és igazságszolgáltatási kapacitás

Fektessenek szakosodott nyomozókba, igazságügyi laboratóriumokba, ügyészekbe, határokon átnyúló közös csoportokba és traumatudatos áldozati szolgáltatásokba. Egységesítsék a bejelentési mezőket, továbbítás előtt szűrjék ki a másodpéldányokat, és mérjék a megmentésig eltelt időt. Egy kifinomult felderítési rendszer káros, ha az intézkedésre alkalmas bejelentések túlterhelt várólistán állnak.

### Megelőzés és beavatkozás az elkövetőknél

Finanszírozzák az iskolai és szülői oktatást, a gyermekek bizalmas segélyvonalait, a saját szexuális gondolataik vagy viselkedésük miatt aggódó emberek programjait, a kereséstől visszatartó intézkedéseket, az elkövetők kezelését és a szexuális zsarolás elleni támogatást. Ezek az intézkedések még azelőtt kezelik a keresletet és a kárt, hogy egy kép hash-adatbázisba kerülne.

### Szűk kísérleti programok és független technológiaértékelés

Mielőtt egy új-CSAM- vagy behálózásfelderítő rendszert lakossági léptékben engedélyeznek, teszteljék jogszerű, etikusan beszerzett adatkészleteken; tegyék közzé nyelvenkénti és demográfiai teljesítményét; végezzenek támadói szemléletű biztonsági vizsgálatot; mérjék az előfordulást és a pozitív előrejelző értéket, vagyis azt, hogy a jelzések mekkora része valós; és kis méretű, időben és bíróilag korlátozott kísérletet alkalmazzanak. A független kutatóknak úgy kell érdemi értékelési hozzáférést kapniuk, hogy közben ne kapjanak CSAM-ot.

### Magánéletet védő életkori jelzések

Ahol az életkori korlátozás bizonyíthatóan szükséges, használjanak össze nem kapcsolható korcsoport-igazolást, minimális adatfeltárást, több igazolási lehetőséget, és ne legyen központi személyazonosság-napló. Vizsgálják meg, hogy minden felhasználó biztonságosabb alapbeállítása kevesebb adatgyűjtéssel eléri-e a célt.

Ezek a megközelítések egymást kiegészítik. A helyes szakpolitikai kérdés nem az, hogy „átvizsgálás vagy semmi”, hanem az, hogy melyik kombináció nyújtja a legtöbb gyermekvédelmet a magánéleti, biztonsági, pénzügyi és nyomozási költségekhez képest.

## 14. Értékelés és a következő lépések

### A lényeg röviden

1. **A Chat Control 1.0 valós jogszabály volt, de önkéntes ePrivacy-eltérés, nem kötelező uniós felderítési kötelezések rendszere.** Hatóköre a gyakorlatban így is széles lehetett, mert egy szolgáltató az érintett szolgáltatás minden közlését átvizsgálhatta. 2026. április 3-án lejárt.
2. **A 2026. júliusi szavazás még nem állította vissza.** A Parlament második olvasatban módosította a Tanács álláspontját. Továbbra is szükséges, hogy a Tanács minden módosítást elfogadjon, vagy az egyeztetés sikerrel járjon.
3. **A Chat Control 2.0 nem jogszabály.** A Bizottság széles, kötelező felderítési modelljéhez soha nem született tanácsi mandátum. A Parlament célzott, bíróilag ellenőrzött felderítéssé alakította, és kizárta az E2EE-t. A Tanács törölte a kötelező felderítést, és állandósította az önkéntes átvizsgálást. Ez a megoldatlan modellválasztás áll a háromoldalú egyeztetés középpontjában.
4. **Az ismert CSAM hash-alapú felismerését és az új CSAM-ra/behálózásra következtetést nem szabad úgy szabályozni, mintha egyformán megbízhatók vagy beavatkozók lennének.** A bizonyítékok külön küszöböket, auditokat és jogi szabályokat indokolnak.
5. **A titkosítás nem szerkesztési mellékes kérdés.** Az E2EE olvasható tartalmának vizsgálati kötelezettsége szükségképpen megváltoztatja, mely összetevők férhetnek hozzá a tartalomhoz vagy intézkedhetnek róla. A végleges jogszabálynak őszintén ki kell mondania, hogy ez a képesség engedélyezett, tiltott, vagy bírói felügyelettel egy gyanúsított végpontjára célozható.
6. **A közzétett bizonyítékok túl gyengék a magabiztos arányossági állításokhoz.** A Bizottság saját végrehajtási jelentése sem tudta egyértelműen megítélni az arányosságot. Egy állandó rendszer nem ismételheti meg az összeegyeztethetetlen önkéntes jelentéstételt; közös nevezőkre, független auditokra és eredménymutatókra van szüksége.
7. **A gyermekbiztonság és a magánélet nem ellentétek.** A gyenge titkosítás és a hamis vádak is árthatnak a gyermekeknek; a fel nem derített bántalmazás szintén pusztító. A leginkább védhető megoldás a megelőzést és áldozati szolgáltatásokat szűken célzott, függetlenül engedélyezett nyomozással és szigorúan irányított ismertanyag-egyeztetéssel ötvözi.

### Az ideiglenes eljárás közvetlen forgatókönyvei

- **A Tanács elfogadja a Parlament minden módosítását:** elfogadják, aláírják és kihirdetik a módosított hosszabbítást; az önkéntes felderítés az E2EE kizárása mellett, az új lejáratig folytatódik.
- **A Tanács egy vagy több módosítást elutasít:** megkezdődik az egyeztetés. A Parlamentnek és a Tanácsnak hat — meghosszabbítható — hete van közös szöveget elfogadni.
- **Az egyeztetés kudarcot vall, vagy bármelyik intézmény elutasítja a közös szöveget:** a hosszabbítás megbukik, a joghézag fennmarad.

Mivel a júliusi módosításokat második olvasatban fogadták el, a Tanács nem hagyhatja egyszerűen figyelmen kívül őket, és nem hirdetheti ki a július 2-i szövegét.

### Mire érdemes figyelni az állandó eljárásban?

Nem a háromoldalú egyeztetések száma a döntő, hanem a következő kérdésekre adott válasz:

1. Lesz-e egyáltalán kötelező felderítési kötelezés?
2. Ha igen, egyéni gyanúsítottak/meghatározott gyanús csoportok vagy teljes magas kockázatú szolgáltatások lesznek a célpontok?
3. Az E2EE-közléseket a rendelkező cikkek zárják ki, nem csupán egy preambulumbekezdés?
4. Állandóvá válik-e az „önkéntes” átvizsgálás, és milyen pontos GDPR-jogalap, illetve külső felügyelet irányítja?
5. Használat előtt függetlenül ellenőrzik-e az új-CSAM- és behálózási technológiákat?
6. Ki ellenőrzi a jelzőket, és vitathatják-e a szolgáltatók vagy felhasználók a hibákat?
7. Mit fogadhat, őrizhet meg és továbbíthat az uniós központ és az Europol?
8. Az életkor-biztosítási kötelezettségek össze nem kapcsolhatók és arányosak-e?
9. Az eredménymutatók a megvédett egyedi áldozatokat és téves bejelentéseket mérik-e a nyers fájlmennyiség helyett?
10. A végleges egységes szerkezetű szöveg elegendő nyilvános ellenőrzést kap-e a szavazások előtt?

Amíg ezekre nincs válasz egy elfogadott jogi szövegben, korai kategorikusan kijelenteni, hogy az EU „betiltotta a titkosítást” vagy „felhagyott a felderítéssel”.

## 15. Elsődleges források jegyzéke

### Elfogadott jogszabályok és javaslatok

- [(EU) 2021/1232 rendelet: az eredeti ideiglenes eltérés](https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2021/1232/oj/eng)
- [(EU) 2024/1307 rendelet: az első meghosszabbítás](https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/1307/oj/eng)
- [Az ideiglenes rendelet 2024. május 15-i egységes szerkezetű változata](https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2021/1232/2024-05-15/eng/pdf)
- [COM(2020) 568: a Bizottság ideiglenes javaslata](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52020PC0568)
- [COM(2023) 777: a Bizottság első hosszabbítási javaslata](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52023PC0777)
- [COM(2025) 797: a Bizottság második hosszabbítási javaslata](https://home-affairs.ec.europa.eu/document/download/12f38698-ffd9-4cdb-acf5-30d1a3b92441_en?filename=Proposal+to+extend+Interim+Regulation.pdf)
- [COM(2022) 209: az állandó CSAR javaslata](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52022PC0209)
- [A Parlament állandó CSAR-ra vonatkozó 2023. novemberi mandátuma, A9-0364/2023](https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-9-2023-0364_EN.html)
- [A Tanács 2025. novemberi részleges mandátuma, ST 15318/25](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15318-2025-INIT/en/pdf)
- [A Parlament 2026. március 11-i, ideiglenes meghosszabbításról szóló szövege](https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2026-0070_EN.html)
- [A Tanács 2026. július 2-i első olvasatbeli álláspontja és indokolása](https://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2026/07/02/council-moves-to-reinstate-interim-measure-to-combat-child-sexual-abuse-online/)
- [A Parlament 2026. július 9-i második olvasatbeli szövege](https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2026-0266_EN.html)

### Eljárási és szavazási jegyzőkönyvek

- [Jogalkotási Figyelő: az eredeti ideiglenes rendelet, 2020/0259(COD)](https://oeil.europarl.europa.eu/oeil/en/procedure-file?reference=2020%2F0259%28COD%29)
- [Jogalkotási Figyelő: az első meghosszabbítás, 2023/0452(COD)](https://oeil.europarl.europa.eu/oeil/en/procedure-file?reference=2023%2F0452%28COD%29)
- [Jogalkotási Figyelő: a második meghosszabbítás, 2025/0429(COD)](https://oeil.europarl.europa.eu/oeil/en/procedure-file?reference=2025%2F0429%28COD%29)
- [Jogalkotási Figyelő: az állandó CSAR, 2022/0155(COD)](https://oeil.europarl.europa.eu/oeil/en/procedure-file?reference=2022%2F0155%28COD%29)
- [A Tanács 2021-es elfogadási szavazása, ST 10665/21](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10665-2021-INIT/en/pdf)
- [A Tanács 2024-es hosszabbítási szavazása, ST 9379/24](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9379-2024-INIT/en/pdf)
- [A Tanács 2026-os első olvasatbeli szavazása és nemzeti nyilatkozat, ST 11513/26](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11513-2026-INIT/en/pdf)
- [A Parlament 2026. július 7-i sürgősségi eljárási eredménye](https://data.europarl.europa.eu/distribution/reds_iPlPv_Vot/PV-10-2026-07-07-VOT/PV-10-2026-07-07-VOT-FNL_en.pdf)
- [A Parlament 2026. július 9-i teljes második olvasatbeli eredménye](https://data.europarl.europa.eu/distribution/reds_iPlPv_Vot/PV-10-2026-07-09-VOT/PV-10-2026-07-09-VOT-FNL_en.pdf)

### Végrehajtási és hatásvizsgálati bizonyítékok

- [COM(2023) 797: az első végrehajtási jelentés](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52023DC0797)
- [COM(2025) 740: a második végrehajtási jelentés](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52025DC0740)
- [Az EPRS kiegészítő hatásvizsgálata, 2023. április](https://www.europarl.europa.eu/thinktank/en/document/EPRS_STU%282023%29740248)
- [A cseh elnökség eredményjelentése, ST 14862/22](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14862-2022-INIT/en/pdf)
- [A spanyol elnökség eredményjelentése, ST 16098/23](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-16098-2023-INIT/en/pdf)
- [A belga elnökség eredményjelentése, ST 10666/24](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10666-2024-INIT/en/pdf)

### Adatvédelmi és jogi felügyelet

- [Az EDPS véleménye a 2020-as ideiglenes javaslatról](https://www.edps.europa.eu/data-protection/our-work/publications/opinions/opinion-proposal-temporary-derogations-directive_en)
- [Az EDPB–EDPS 4/2022. közös véleménye az állandó CSAR-ról](https://www.edpb.europa.eu/documents/legislative-opinion/edpb-edps-joint-opinion-042022-on-the-proposal-for-a-regulation-of_en)
- [Az EDPS 8/2024. véleménye az első meghosszabbításról](https://www.edps.europa.eu/data-protection/our-work/publications/opinions/2024-01-24-edps-opinion-82024-regulation-amending-regulation-eu-20211232-temporary-derogation-certain-eprivacy-provisions-combating-csam_en)
- [Az EDPS 7/2026. véleménye a második meghosszabbításról](https://www.edps.europa.eu/system/files/2026-02/26-02-16_opinion-extending-application-regulation-2021-1232_en.pdf)
- [Az EDPB 1/2024. nyilatkozata a Parlament CSAR-módosításairól](https://www.edpb.europa.eu/our-work-tools/our-documents/statements/statement-12024-legislative-developments-regarding-proposal_en)
- [A Tanács Jogi Szolgálatának 8787/23 véleménye](https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-8787-2023-INIT/en/pdf)
- [Az európai ombudsman döntése a CSAM jogalkotási dokumentumaihoz való hozzáférésről](https://www.ombudsman.europa.eu/decision/216184)
- [EUB: Digital Rights Ireland](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:62012CJ0293)
- [EUB: Tele2 Sverige sajtóösszefoglaló és ítélethivatkozások](https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2016-12/cp160145en.pdf)

### Az EGSZB tanácsadó véleményei

- [2020-as ideiglenes javaslat: 246–1–3](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52020AE4192)
- [2022-es állandó javaslat: 233–0–1](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52022AE2804)
- [2024-es első meghosszabbítás: 213–0–0](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52023AE5560)
- [2026-os második meghosszabbítás: 235–0–3](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52026AE0083)

### Műszaki és gyermekjogi elemzés

- [„Bugs in our Pockets”: a kliensoldali átvizsgálás kockázatai](https://arxiv.org/abs/2110.07450)
- [Tudósok nyílt levele az uniós javaslatról, 2023. július](https://csa-scientist-open-letter.org/Jul2023)
- [Az Internet Society nyílt levele a titkosításról és a CSAR-ról](https://www.internetsociety.org/open-letters/open-letter-to-eu-interior-ministers/)
- [Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 25. számú általános kommentárja](https://www.ohchr.org/en/documents/general-comments-and-recommendations/general-comment-no-25-2021-childrens-rights-relation)

### Fogalomtár

| Fogalom | Jelentése ebben a jelentésben |
|---|---|
| **CSAM** | Gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyag. A kifejezés azt hangsúlyozza, hogy az anyag bántalmazást rögzít vagy ábrázol, nem beleegyező felnőttek pornográfiáját. |
| **CSA** | Gyermekek szexuális bántalmazása. Az „online CSA” magában foglalja a CSAM terjesztését és a szexuális célú megkörnyékezést/behálózást. |
| **CSAR** | A gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene való küzdelemre vonatkozó szabályokról szóló rendeletjavaslat, COM(2022) 209. |
| **E2EE** | Végpontok közötti titkosítás: a tartalmat rendesen csak a végpontok tudják visszafejteni, a közvetítő szolgáltató nem. |
| **ePrivacy-irányelv** | A magánélet védelméről és az elektronikus hírközlésről szóló 2002/58/EK irányelv. |
| **Felderítési kötelezés** | Az állandó javaslatban szereplő, hatóság által kiadott kötelezettség meghatározott felderítési technológiák alkalmazására; nem azonos az ideiglenes rendelet szerinti önkéntes átvizsgálással. |
| **Ismert CSAM** | Már megerősített, például hash formájú azonosítóval képviselt anyag. |
| **Új/ismeretlen CSAM** | A referenciakészletben korábban még nem megerősített, valószínűségi osztályozással és emberi ellenőrzéssel azonosított anyag. |
| **Behálózás/megkörnyékezés** | A vonatkozó büntetőjogi keretben meghatározott szándékos magatartás, amely szexuális bántalmazás céljából próbál kapcsolatot teremteni egy gyermekkel. |
| **Hash** | Digitális azonosító. A kriptográfiai hashek pontos fájlokat egyeztetnek; a perceptuális hashek hasonló audiovizuális tartalmat keresnek. |
| **Kliensoldali átvizsgálás** | Tartalomelemzés a felhasználó készülékén, titkosítás előtt vagy visszafejtés után. |
| **LIBE** | A Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága. |
| **Coreper** | A tagállamok állandó képviselőinek bizottsága; előkészíti a Tanács munkáját, és tárgyalási mandátumokról állapodhat meg. |
| **Háromoldalú egyeztetés** | A Parlament, a Tanács és a Bizottság informális tárgyalása. Az ott létrejött kompromisszumot a társjogalkotóknak hivatalosan jóvá kell hagyniuk. |
| **Abszolút/összes képviselő szerinti többség** | A Parlament valamennyi mandátumának többsége — a távollévőket is beleszámítva —, nem csupán a leadott szavazatoké. A 2026. júliusi második olvasatban 360 volt. |

---

**Szerkesztői megjegyzés:** A szavazati összesítéseket és az eljárási helyzetet a 2026. július 14-én elérhető hivatalos nyilvántartások alapján ellenőriztük. Az élő eljárási oldalak később újabb eseményeket is megjeleníthetnek; a jelentés helyzetleírásai továbbra is a megadott lezárási időponthoz kötődnek.